A volt játékvezető szerint óriási a baj a játékvezetőknél.

Ha egy teljes szezont nézünk, akkor gyakran előfordul, hogy a játékvezetők tévednek egy csapat javára vagy éppen a kárára. A Ferencváros esete azért speciális, mert a bajnokság utolsó periódusában nagyon sokat hibáztak a Fradi kárára, ezek az esetek sorozatban követték egymást. Úgy gondolom, ezek véletlen hibák, de egyértelműen pechesen jött ki belőle a Ferencváros, ugyanis ezeken a meccseken nem sziporkázott. Mindegyik meccsen nüanszokon múlt a Fradi győzelme. Debrecenben Tőzsér Dániel egyértelműen elsodorta Böde Dániel lábát. Hiába mondják, hogy nem volt szándékos, attól még a megindított mozdulatsorral szabálytalankodott. A Videoton elleni meccs 10. percében Pátkai Máté nyilvánvaló gólhelyzetben szabálytalankodott Joseph Paintsillel, amiért tizenegyest kellett volna ítélni, Pátkait pedig ki kellett volna állítani. Ezt követően a Fradi nyolcvan percen keresztül emberelőnyben játszhatott volna, és ha úgy vesszük, hogy a tizenegyest is berúgja, akkor egész más a történet.

Akkor ráadásul a Ferencváros egy pont előnnyel vezette a tabellát, ami akár négy pontra is növekedhetett volna. Majd jött a Honvéd elleni mérkőzés, ahol Lanzafame eltolta a labdát Dibusz Dénes mellett, de utána nem is labda irányába futott, hanem csak az volt a célja, hogy beleakassza a lábát a Fradi kapusába, és büntetőt harcoljon ki. Ezek a hibák pont olyan periódusokban jöttek, amikor a Ferencváros döntetlenre állt, vagy éppen vezetett.

Súlyos játékvezetői tévedések voltak, de úgy tudom, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség Játékvezetői Bizottságának szakmai vezetője, Puhl Sándor szerint ezek jó döntések voltak. A legkomolyabb probléma, a rossz ítéletek ellenére, ha az első számú vezető mégis azt mondja a játékvezetőknek, hogy jó döntést hoztak. Kérdem én, miből fognak a kollégák tanulni? Ha ezt tényleg így gondolják, akkor óriási probléma van a magyar játékvezetés irányításában.

– Bede Ferenc

(origo)