Nem erre számítottunk, amikor beért minket a Videoton áprilisban.

Az NBI hazai tabelláját mi vezetjük (11-2-0, 38-9), a Videoton épphogy lemaradva követ minket (10-3-0, 29-8), míg az idegenbeli szereplésben a Videoton a legjobb eddig (6-3-3, 26-17), mi pedig a második helyen állunk (5-4-3, 17-13) … Nem lesz könnyű dolgunk, de ha sikerül az idegenbeli mutatóinkon javítani, akkor elérhetjük célunkat…” – írtuk a “nyolcfordulós” bajnokság kezdetekor.

Az azóta eltelt hat fordulóban nemhogy az idegenbeli formánkat nem sikerült javítanunk, de még a hazai pálya előnyét sem tudtuk kihasználni. Otthon a bajnoki pontok közel 90%-át gyűjtöttük be, ezt az arányt rontottuk le 82%-ra a Paks és a Vasas elleni döntetlennel. Az idegenbeli 53%-os teljesítményünket pedig 49%-ra “tornásztuk le”, miután háromból háromszor játszottunk döntetlent. Mellbevágó tény, hogy 2018-ban nem nyertünk idegenben bajnoki találkozón: öt mérkőzésből négyszer végeztünk ikszre, míg egyszer kikaptunk.

Esélyünk még így is van az aranyéremre, ám egyre kevesebb. De ahogy a dal is mondja: “…küzdeni mindig, feladni soha!“. Hajrá, Fradi!