A Varga testvérek számára történelmi lehet az Euro Kupa finálé, mellettük még Varga Zsoltot és Madaras Norbertet kérdezte a DigiSport és a VLV.

Madaras Norbert

– Úgy készültünk, ahogy szoktunk: videózással, taktikai edzésekkel. Egyszer, ősszel már találkoztunk velük, nem hiszem, hogy abból ki lehet indulni, náluk is voltak új játékosok, nálunk még több. Lesz még egy visszavágó is, a feladat most az, hogy ezen a meccsen jó teljesítményt nyújtsunk, lehetőleg nyerjük meg.

– Hol tart a fejlődésetek? Az utóbbi időszakban nagyon komoly előrelépést érzékelt a kívülálló, mind játékban, mind eredményességben sokat javultatok…

– Mindenképpen vannak biztató jelek, igen. Látszik, hogy csapattá váltunk, jobbak lettünk az őszhöz képest. Az eredményekből, a mutatott játékból is levonható ez a következtetés, de még abból is, hogy volt olyan meccs, amit viszonylag gyengébb játékkal sikerült megnyernünk. Ez mindig a jó csapatok ismérve. Most ismét egy döntő előtt állunk. Mindig szokatlan, amikor egy kupa sorsa két mérkőzésen dől el, s mivel olasz ellenfelünk lesz, ez is hozhat magával különlegességet, amire mindig készülni kell. Más stílusban játszanak, taktikusan építik fel a játékukat, esetleg kitalálnak valamit külön erre a meccsre. Ezekről beszéltünk a felkészülés során, de ettől függetlenül mindig benne van a lehetőség, hogy meglepnek minket. Én bizakodó vagyok.

– Az ellenfél több játékosával is együtt szerepeltél a Reccóban…

– Igen, Figlioval, Fondellivel és Luongóval. De rajtuk kívül is sok jó játékosuk van, olyanok, akikkel többször találkoztam már ellenfélként és nem csak én, hanem a társaim is. Jó kis csapat, látszik, hogy szépen felépítették őket évek alatt, nem véletlen, hogy eljutottak a döntőig. Mindenképpen nehéz meccsek lesznek.

– Mennyire stabilizálódott a ti helyzetetek, a mostanában mutatott jó játék? Kerülhettek-e gondba jó ellenféllel szemben, amikor kritikus pillanatok adódnak?

– Természetesen arra számítunk, hogy jól megy majd a csapatnak. Azért az elmúlt hetekben nem játszottunk mindig jól, meccsen belül is voltak hullámvölgyeink, ettől függetlenül mindig jól jöttünk ki az ilyen helyzetekből. Alapvetően egyszerű a feladat: meg kell csinálni mindazt, amit megbeszéltünk. Meglátjuk, hogy ez mire lesz elég. Azért van még egy meccs, egy visszavágó és ezt akkor is szem előtt kell tartanunk, ha jól megy és nyerünk, akkor is, ha ez nem jön össze. Ha nem is azt mondom, hogy lesz egy javítási lehetőség, az mindenképpen igaz, hogy a döntő egyik fele fejeződik csak be szombaton. Még az is lehet, hogy a könnyebbik fele. Azt, amit eddig játszottunk, úgy is fogalmazhatok, hogy a vízilabda alapjait kell jól megcsinálni, új dolgokat, meglepetéseket nehéz itt már kitaláni. Azt kell a lehető legjobban megcsinálni, amiket tudunk: a védekezést, hogy lehetőleg minél kevesebb kapott gól legyen, annyi, amennyit elöl könnyebb “túllőni”.

– Függetlenül attól, hogy milyen a játék, hogy jól megy vagy rosszul, egy egygólos győzelemmel már elégedett lennél?

– Mindig azt mondom, hogy elsősorban a győzelem a fontos. Számít persze a játék képe is és ha a visszavágóra gondolok, persze, jó lenne több góllal nyerni. Az én tapasztalatom viszont az, hogy sose jó, ha hajtjuk magunkat, hogy még jobban, még jobban, “bekalkulálva” a visszavágót. Tavaly teljesen szétesett az ellenfelünk, így lett nagyarányú a győzelem, most azért taktikailag sokkal érettebb csapat lesz az ellenfél, amelynek játékosai sok fontos, nagy meccset játszottak már. Hazai pályán játszunk, külsőségekben is megadjuk a módját, a klub külön készült a döntőre – elég, ha csak az e mérkőzésre készített ereklyékre, sálakra utalok -, s lényegében emiatt a döntő miatt “váltottunk uszodát”, tettük át a székhelyünket ideiglenesen a Komjádiba, hogy minél többen szurkolhassanak. Remélem, sokan lesznek és jó hangulatú döntőt játszunk!