A világ legjobbjának megválasztott pólósával, klubunk kiválóságával beszélgettek.

A méretes barbecue oldalasból csak a csontok maradtak. Ennyi a normál napi adagja?
Nem mindig szoktam ennyit enni, de most elég kemény alapozó időszakban járunk a Fradinál, a konditermi edzések után fontos a kalóriabevitel és az izom visszaépítése. Úgyhogy ilyenkor még az előétel is belefér az oldalas mellé.

Mennyire kell odafigyelnie, nehogy felszaladjon néhány kiló?
Nem szoktam mániákusan figyelni a kalóriákat, de igyekszem odafigyelni, hogy egészségesen táplálkozzak. Szerencsére elég jó géneket örököltem, izmot és zsírt is nehezen szedek fel, de ha kell, hamar leadom.

Csak enni szeret, vagy főzni is?
Feltalálom magam a konyhában. Annak idején a szüleimtől ellestem néhány fogást, és egyedül is kísérletezgettem. Napi két edzés mellett nem tudom rávenni magam, hogy a sütőnél pepecseljek, de ha csak egy edzésünk van aznap, kikapcsolódásnak sem rossz. Alapvetően minden héten készítek valamit, igyekszem változatosan kombinálni a csirkét és a tengeri halakat.

Nem bírta a pad

Éppen új padokat hoztak az iskola folyosóira, mi pedig két barátommal ráültünk az egyikre. Úgy éreztük, nincs jó helyen, de nem akartunk leszállni róla, ezért úgy döntöttünk, hogy háromig számolunk, majd mindhárman balra elrugaszkodunk. Csakhogy a pad lába nem bírta a nagyjából 250 kilót, és azonnal széttört. Ezután mehettem az igazgatói irodába egy rovóért.

Gondolom, a barátnője hálás érte.
Ő is elég házias, úgyhogy felváltva használjuk a konyhát. A közös főzést viszont egyikünk sem erőlteti. Én sem szeretem, amikor bejön a konyhába, miközben alkotok, és ő sem kedveli, ha körülötte téblábolok. Rendre elkezdek okoskodni, és ebből korábban kirobbantak kisebb-nagyobb balhék. Jobb a békesség.

Hol találkoztak először?
Gyerekkorunk óta ismerjük egymást, a szüleink is jóban vannak, a bátyjával pedig egy óvodába és iskolába jártam, valamint együtt kezdtünk vízilabdázni. Négy évvel fiatalabb nálam, úgyhogy egy ideig várni kellett az udvarlással, de már három és fél éve együtt vagyunk, és amióta a Ferencvároshoz szerződtem, együtt is lakunk.

A párjának mennyire nehéz tolerálnia az élsporttal járd életritmust?
Mivel régóta ismerjük egymást, tudta, mivel jár a profi sport, ennek ellenére eleinte akadtak nehézségek, különösen amikor Szolnokon játszottam. Nehezebben viselte, hogy alig látjuk egymást, rendszeresen ingáztam Szolnok és a főváros között. Mondhatjuk, hogy egy idő után hozzá lehet szokni, de igazából a külföldi edzőtáborokba a mai napig fájó szívvel enged el, és én is nehezen búcsúzom el tőle.

Verekedés

A vízben sosem én kezdeményezek, de ha valaki mindenáron keménykedni akar, biztosan visszaadom a pofont. Szerencsére az utcán még sosem provokáltak, és mivel gyerekként is mindig a nagyobbak közé tartoztam, senki sem kötött belém.

Ha már Szolnokot említette, a fővárosi vagy a vidéki életstílus áll közelebb a személyiségéhez?
Inkább a fővárosi, de idővel Szolnokot is megszerettem. Bevallom, eleinte nehéz szívvel költöztem el Budapestről, sokáig hezitáltam, hogy menjek-e, a családom és a barátaim egyaránt itt voltak, de utólag nem bánom, hogy belevágtam. Mindennek két oldala van, vidéken például a téli estéken legfeljebb a szekerek gurulását lehet hallani az utakon, kevesebb program közül lehet választani, ugyanakkor öt perc alatt bárhova eljut az ember, míg a fővárosban egy órával előbb el kell indulnom edzésre, ha nem akarok dugóba kerülni. Szeretem a pezsgést magam körül, de az biztos, hogy a belvárosba sosem költöznék, az éjszakai zajokra ugyanis háklis vagyok, nem tudnék rendesen aludni.

Most a világ egyik legjobb vízilabdázójaként hajthatja álomra a fejét, de számított rá, hogy ilyen messzire juthat, amikor Kemény Dénes 2009-ben, a másodosztályban szereplő KSI-től meghívta a válogatotthoz?
A KSI-ben gyerekkorom óta mondogatták, hogy jók az adottságaim, a vízfekvésem, a labdaérzékem, és csak rajtam múlik, meddig jutok. De nem tagadom, a meghívó meglepett, mégiscsak azokkal a játékosokkal készülhettem napról napra, akik korábban elérhetetlennek tűntek számomra. Meg aztán tizenkét-tizennégy esztendős koromban egyáltalán nem volt biztos, hogy folytatom a vízilabdát.

Mi történt?
Akkoriban volt olyan időszak, amikor inkább csak edzegettem, amolyan „majd csak lesz valahogy” hozzáállással. Aztán idővel annyira besokalltam, hogy abba akartam hagyni a pólót. Keveset játszottam, a víz is hideg volt, úgyhogy közöltem, hogy nekem ennyi elég volt. Szerencsére a szüleim és az edzőim nem hagyták annyiban a döntésemet, és rábeszéltek, hogy folytassam. El sem tudom mondani, mennyire hálás vagyok nekik, hogy visszarángattak az uszodába. A vizet persze utána sem melegítették fel, de elviseltem.

Vezetés

Szeretek vezetni, de elég hamar felkapom a vizet az utakon. Vannak, akik csak hétvégén ülnek autóba, és amikor negyvennel mennek azon a szakaszon, ahol hetvennel is lehetne, hamar elfogy a türelmem.

Felnőtt játékosként sosem bizonytalanodott el?
De igen, a 2015-ös kazanyi viláwajnokság után. A hatodik helyen végeztünk, a válogatotthoz hasonlóan nekem sem ment a játék, elvesztettem az önbizalmam, holtpontra jutottam. Nem tudom, mi vezetett odáig, de azt mondják, minden játékos karrierjében előfordul ilyen időszak, úgyhogy szerencsére már nem kell azon izgulnom, nálam mikor jön el. Utána tudatosítottam magamban, mit akarok elérni, miért edzek naponta, és szerencsére kilábaltam a gödörből.

Most pedig ott tart, hogy 2017-ben az év vízilabdázójának választották, és bár csak 25 esztendős, a mostani, megfiatalított válogatottban már a rutint képviseli.
A legutóbbi világligameccseken bennem is tudatosult, hogy az idősebbek közé tartozom, de nincs ezzel gond. Szívesen tolom a szekeret, a klubjaimban már megszoktam, hogy kulcsszerep jut nekem. Ebben az esztendőben is az a cél, hogy amit csak lehet, besöpörjünk a Fradival, a válogatottal pedig bizonyítsuk az Európa-bajnokságon, hogy továbbra is számolni kell velünk.

Mivel töltődik fel, amikor épp nem a hálót szaggatja?
Attól függ, mennyi időm van. A főzés vagy a kiadós délutáni alvás egyaránt kikapcsol, de a dartsot is kedvelem. Otthon a nyilak mellett táblám is van, ha akad egy kis szabadidőm, áthívom a barátaimat egy kis egymás közötti játékra. Inkább lelkes vagyok, mint tehetséges, de megvan a varázsa. Ha nyersz, fizikailag nem fáradsz el, mégis sikerélményben van részed. Ha kellemes az idő, és az egész napom szabad, a horgászat is szóba jöhet, de annyira azért nem vagyok megszállott, hogy rossz időben, négy réteg ruhában is a stégen fagyoskodjak. Ha pedig két-három napnyi kimenőt kapunk,
szeretek utazgatni. Ausztriába például szívesen ugrom át. Szép tavak, friss levegő, gyönyörű tájak – ott tényleg kikapcsolódhat az ember.

Tíz évre tervez

Negyvenéves koromban nem szeretnék már ilyen magas szinten játszani, addig viszont a lehető legtöbb aranyat akarom megnyerni. A póló utáni életre már vannak elképzeléseim, de erről még korai lenne beszélni. Most úgy gondolom, hogyha egyszer befejezem a játékot, valószínűleg nem maradok a medence világában. De sosem tudni, mit hoz az élet.

SportKrém – NS