Izgalmas és fordulatos meccsen maradtunk alul az Erste Liga ma esti találkozóján.

Jégkorong, Erste Liga, 9. forduló
Újpesti Dózsa 4-3 Ferencváros
Harmadok: 1-2, 3-1, 0-0
Gólok: Tendler (Dubek, Hietamaki), Virág (Fliszár), Dubek (Tendler, Rafaj)

Ünnepélyes korongbedobással indult az idei első Erste Ligás hokiderbi, a dózsások születésnapos legendája, Fazekas László végezte ezt el. Mi pedig gyorsan átnyújtottuk ezért az ajándékunkat, a 27-es mezben szereplő Tendler a 27. másodpercben megszerezte nekünk a vezetést, ez megadta a meccs alaphangját, amely egyébként a szezon eddigi egyik, ha nem a legpörgősebbje volt. Sok helyzet, hatalmas kapusbravúrok és szép gólok szórakoztatták a közönséget. A lilák nyolc perc múlva egyenlítettek egy – el kell ismerni – gyönyörű akcióval, a kapu vonala mögül kicsit megemelve visszaadott pakkot lőttek be egy centiméteres résen. A szünetre mégis mi mehettünk boldogabban, egy hátrány kivédekezése után ügyesen szereztünk korongot, majd Fliszár belőtt passzába Virág ért bele jól. A harmad végéig mindkét fél sokat melegítette a büntetőpadot, így 3-3, 4-3 és 5-4-es játék is kialakult.

A második húsz perc finoman fogalmazva sem volt a miénk. Komoly nyomást helyeztek ránk a hazaiak, emellett talán kicsit vissza is álltunk a vezetésünk tudatában. Szinte csak Sevela tartott minket meccsben, neki köszönhettük, hogy nem dőlt el a kimenetel idejekorán. Öt percig bírta az általa felhúzott fal, aztán egy gyönyörű és egy szerencsés találattal már az Újpest vezetett. Ekkor kezdtünk kicsit éledezni, már jöttek a kontrák és közel voltunk az egyenlítéshez, ám mégis a negyedik lila-fehér gól érkezett egy bravúros – már a jégen hason csúszott a támadó… – passz után. Szerencsére ez nem tört meg minket, magunkra is találtunk, egy jó akció után szépítettünk is, Tendler ugrott meg és az erős keresztpasszába Dubek piszkált bele, így a játékszer a kapuba került, Sila nem ért át. Még az egyenlítés is benne volt a levegőben, ám ez nem sikerült, sőt, az utolsó másodpercekben Jaborník szedett össze egy felesleges kiállítást, ami a záró harmadra is áthúzódott.

Amit aztán átvészeltünk. Ekkor már kicsit alábbhagyott az iram, ami nekünk kedvezett, a lilák inkább védték az eredményt, mi pedig több lehetőséget is kidolgoztunk, közel voltunk az egyenlítő találathoz, ám nem sikerült bepofozni azt. Még egy emberhátrányt kivédekeztünk, a hajrában pedig a kapust is lehoztuk, ebből azonban nem alakítottunk ki újabb helyzetet, így pont nélkül maradtunk. A hosszabbítást azért megérdemeltük volna, sajnos ez most nem sikerült elérni.

Szakács Ferenc

A győzelem is benne lehetett volna a mérkőzésben, de sajnos a 2. harmadban bennragadtunk az öltözőben, az Újpest 10 percet nagyon keményen ránk nyomott, domináltak, jól letámadtak, amitől megzavarodtunk kicsit, nem tudtunk kijönni támadni, ezt ki is használták, gólokat lőttek. Aztán megvoltak a helyzeteink, nem sikerült élnünk velük, a meccseket pedig nem helyzetekre játsszák, be kell lőni őket. Négy meccsen maradtunk pont nélkül, ezt már nevezhetjük gödörnek, nehéz a bajnokság, de a fiúk keményen dolgoznak és kimászunk belőle.