Megérkeztünk a meccsbe a harmadik harmadban, ám ekkor nekiindultak a zebrák is.

Jégkorong, Erste Liga, 7. forduló
Ferencváros 2-5 DVTK Jegesmedvék
Harmadok: 0-1, 1-1, 1-3
Gólok: Shupe (+1, Owen, Könczei), Virág (Németh, Jaborník)

Hosszú idő után játszottunk újra meccset, míg a Diósgyőr Visegrád-kupa és Erste Liga találkozókkal a háta mögött érkezett otthonunkba. Ráadásul rutinos bekkünket, Tuominent is nélkülözni kényszerültünk, kisebb felső légúti betegsége miatt. Ezek meg is látszódtak az első húsz perc alatt, nehézkesen ment a játék, sokszor csak Sevela tartotta bennünk a lelket, nagy bravúrokat bemutatva. A két megítélt emberelőnyünkkel sem tudtunk élni, ez pedig megbosszulta magát, ami egy szerencsés gólt jelentett: Sevela védett, majd a bárddal tolta meg a pakkot, ami a támadóról a kapunkba pattant.

A folytatásban hasonlóan zajlott a találkozó, a piros-fehérek egy hatalmas kapuvassal nyitottak, “félidőben” pedig kétszer is emberelőnybe kerültek, hiába védekeztünk viszonylag jól, a második végére kihagyott a figyelem, így könnyű gól lett a vendégek jutalma. Ekkor már éledeztünk, és Magosi 2+2-je alatt a szépítés is sikerült! Benyomtuk a Miskolcot és végül Owen távoli löketébe Shupe ért bele, ami így védhetetlen lett. Másodpercekkel később pedig csak Kiss bravúrja mentette meg a DVTK-t az egyenlítő találatunktól.

A záró játékrész pedig úgy indult, ahogy az kell. Elkezdett érződni az az előnyünk egy kicsit, hogy mi négy, míg a Diósgyőr csak három sorral ment, egy távoli lövés után pedig Virág meg is szerezte a második gólunkat. Itt azt hittük, hogy még bármi lehet. Ám a Németh – Soós páros úgy gondolta, hogy inkább nyerjen a címvédő, a kiállításokat úgy hozták össze a két oldalra, hogy valahogy mindig mi maradjunk hátrányban, ez hat perc folyamatos védekezésre kényszerített minket, aminek a vége két szép távoli löket volt, Sevela nem tudta őket hárítani. Ezután kitámadtunk, aminek egyenes következménye lett az ötödik bekapott találat, ami a végeredményt is beállította. Jobbak voltak a Jegesmedvék, de ezen az estén azt a kevés esélyünket elvették.

Szakács Ferenc

Az első harmadban nagy hajtás volt mindkét fél részéről, sokat korcsolyáztak a csapatok, és buta gólt kaptunk. A másodikban pedig elveszítettük a korongot a sarokban emberhátrányban. Aztán visszajöttünk a mérkőzésbe a harmadik harmadban. Az egyenlítés után túl sokszor kerültünk emberhátrányba. Azt azért nehéz megemészteni, hogy kihúzzák a játékosunk lábát emberhátrányban és kiküldik színészkedésért… Nem érzem, hogy háromgólnyi lett volna a különbség.