Varga Rolival beszélgetett a sportnapilap – téma volt a válogatottság és a hétvégi, Videoton elleni bajnoki is.

– Honnan tudta meg, hogy válogatott lett?
– A legrövidebb úton: maga a kapitány mondta nekem. Bernd Storck azt mondta, figyelemmel kíséri a játékomat, szerinte jól kezdtem a bajnokságot, és úgy ítéli meg, helyem van a keretben.

– Mit szólt hozzá?
– Nagyon boldog voltam, de ki nem az, ha a nemzeti csapathoz hívják? Ráadásul két éve nem történt ilyesmi velem, voltak hullámvölgyeim az elmúlt időszakban, sérüléssel is bajlódtam, de most minden rendben van.

– Az látszik: a bajnokság eddigi hat fordulójában öt gólt szerzett, a két Európa-liga-selejtezőkör négy meccsén az FTC hat góljából hármat szerzett – ilyen rajtra számított?
– Reménykedtem benne. Szerintem az előző szezont is jó teljesítményt nyújtva fejeztem be, aztán a nagyon rövid nyári szünetet sikerült pihenéssel töltenem…

– Elnézést, úgy emlékszem, operálták a nyáron.
– Éppen azért! Az orrsövényemmel kerültem kórházba, a levegővétel sokszor a meccseken is nehezemre esett, aludni sem tudtam: kiszáradt a szám, mert csak azon át lélegeztem, és arra ébredtem, hogy nagyon szomjas vagyok. Amint véget ért a szezon, kés alá feküdtem, és mert néhány napig feküdnöm kellett, tényleg pihenéssel telt az az időszak. Azóta nincs rá panaszom, egészséges vagyok, próbálok minden mérkőzésen csapatom hasznára lenni, úgy lépek pályára, hogy kiemelkedően teljesítsek – ez persze nem sikerülhet mindig, de sokat teszek azért, hogy így legyen.

– Az edzéseken kívül mit kell tenni ahhoz, hogy valaki a legjobbját nyújthassa?
– Sok apróságra lehet odafigyelni: az edzések után kezeltetem magam, nyújtok, masszírozzák a lábam, hideg vízben regenerálódok, szaunázok – odafigyelek magamra.

– Azt beszélik, mentálisan is sokat erősödött.
– Lehet benne valami. Amikor az előző szezonban, Sopronban megsérült a bokám, nagyon magam alatt voltam, sokat ki kellett hagynom. Egy barátommal beszélgettem sokat, és azt hiszem, neki is van szerepe abban, hogy most így megy a játék. Jól ismer engem, tudja, hogy lelkizős alkat vagyok, korábban nehezen engedtem el, ha valami nem sikerült, cipeltem a csalódásaimat. Ez a barátom sokat segített abban, hogy gyorsan feldolgozzam, ha jó vagy rossz történik, nem szabad túl sokat rágódnom rajta, mert jön a következő feladat.

– Nos, itt a következő feladat: első válogatott meccsén Dánia, harmadik fellépésén Kazahsztán ellen szerzett gólt, négyszeres válogatott két találattal. Lesz ötödik mérkőzés?
– Nem gondolkozom ezen, egyelőre örülök, hogy visszatérhetek a keretbe. És előtte még lesz egy fontos mérkőzésünk, vasárnap a Videoton ellen, most még az a meccs foglalkoztat.

– Előny vagy hátrány, hogy a Vidi csütörtökön nemzetközi kupameccset játszik?
– Nem lehet tudni. Mi lehetünk a frissebb csapat, de ha a fehérváriak bejutnak a csoportkörbe, nagyon feldobhatja őket a siker. Én mindenesetre szorítok nekik nagyon, szurkolok a továbbjutásukért. Nekem nagyon megfelelne, ha a vasárnapi rangadón egymásnak gratulálhatnánk: a meccs előtt én nekik a csoportkörbe jutásért, a lefújás után ők nekünk – a győzelmünkhöz.

NSO