És jól is érzik magukat az edzőtáborban, ahol Lakatos István új poszttal ismerkedik.
A 18 éves Csernik Kornél, a 17 esztendős Kundrák Norbert, Varga Ádám és Lakatos István, valamint a 16 éves Csonka András együtt végzik a felkészülést a felnőtt csapattal, és a felkészülési mérkőzéseken is bizonyíthatnak Thomas Dollnak, hogy fiatal koruk ellenére már komolyan lehet velük számolni az első csapatban is.
A fiatalok közül talán Csernik Kornél jár a legelőrébb, aki ősszel hat NB I-es és három Magyar Kupa-meccsen lépett pályára.
– Minden lehetőségnek nagyon örülök, de tisztában vagyok vele, hogy hosszú út áll még előttem. Fizikailag meg kell erősödnöm, hogy stabilabb legyek a test test elleni párharcokban, és ne tudjanak olyan kizökkenteni a védők az egyensúlyomból – mondja Kornél.
Bár az első csapatban tétmeccsen még nem kapott lehetőséget, edzőtábor tekintetében Kornél szobatársa, Varga Ádám előrébb jár, hiszen ő már tavaly Törökországba is a felnőtt csapattal tarthatott.
– A tavalyi edzőtábort nagyon megszenvedtem – idézi fel Ádám –, akkor nagyon hirtelen csöppentem a felnőttek közé. Azóta sokat fejlődtem fizikálisan, jobban bírom az edzésterhelést és dinamikusabban mozgok a lövésekre is.
Szintén második edzőtáborában vesz részt a Fradi NB I-es csapatával Lakatos István, aki sok nehézség után került ismét a tűz közelébe.
– Nagyon nehéz év volt a tavalyi, rengeteg rehabilitációval. Szörnyű érzés volt a társakat a pályán látni, miközben én nem lehettem velük. Mindig annyira keményen dolgoztam, ahogy a testem engedte, és nagy örömmel tölt el, hogy most ismét megkaptam a lehetőséget, hogy a felnőtt csapattal edzek.
Kundrák Norbert a Koroncó elleni Magyar Kupa-mérkőzésen debütált a Ferencváros felnőtt csapatában. A támadó a téli felkészülést teljesen a felnőttek között végzi, és csak egyetlen apró kivetnivalót talált Spanyolországban.
– Nagyon jól érzem magam, a csapattársak azonnal befogadtak. Az idő sokkal jobb itt, mint otthon, szerencsére tudunk füves pályán edzeni. Voltunk már a tengernél is, gyönyörű látvány. Azért van, ami otthon jobb: a hazai ételek hiányoznak.
A fiatalok közül is a legifjabb a 2000-es születésű Csonka András. A védekező középpályás számára nagyon kellemes meglepetés volt, hogy a nagy csapattal tarthatott Valenciába.
– Nagy büszkeséggel tölt el, hogy 16 évesen már itt lehetek. Még amikor az első csapattal kezdhettem meg a felkészülést otthon, akkor is azt gondoltam, hogy csak az első edzőmeccsig kapok lehetőséget. Ehhez képest most itt vagyok Spanyolországban is a kerettel.
Valamennyi fiatal nagyon egészséges hozzáállást mutat mind a pályán, mind a beszélgetés során. Tisztában vannak vele, hogy az út elején járnak, és tisztelettel figyelik idősebb társaikat.
– Szerencsés vagyok, hiszen két nagyon jó társam van, akiktől rengeteget lehet tanulni – mondja Varga Ádám. – Ráadásul mind Dibusz Dénes, mind a most érkező Holczer Ádám nagyon közvetlen és segítőkész. Én egyelőre ösztönkapus vagyok, Dénesék nálam sokkal jobban átlátják a játékot, és ennek megfelelően jobban is helyezkednek. Ebben még sok fejlődni valóm van.
– Nagyon segítőkészek a társak – bólogat András is –, különösen Hajnal Tomi. Nagyon sokat beszél velünk, felhívja a figyelmünket a hibáinkra, de a jó megoldásaink után a dicséret sem marad el.
Társaihoz képest kicsit több segítségre van szüksége Lakatos Istvánnak, aki számára új pozícióval ismerkedik. A felkészülés során balhátvédként kell helyt állnia.
– Máté Csaba azt mondta, legyek olyan, mint Paolo Maldini. Az a szint még messze van, de ha itt kapok lehetőséget, ezt a posztot kell megoldanom. A társak is sokat segítenek, különösen a tolódásnál. Sok dicséretet kaptam, hogy balhátvédként is megálltam a helyem, ugyanakkor azt is mondták az edzők, hogy sokkal bátrabban lépjek fel ebből a pozícióból is a támadásokhoz.
A fiatalok lépésről lépésre haladnak előre, és magukon is érzik a fejlődést.
– Egy az egy elleni szituációkat egyre jobb százalékban tudok megnyerni – mondja Kornél, amikor erősségeiről kérdezzük. – A csapatjátékban is egyre jobban részt veszek, egyre több labdát kapok.
– Úgy érzem, gyorsaságban felveszem a versenyt a többiekkel – értékeli magát Norbi –, és fizikálisan is jó állapotban vagyok. Koncentrációban viszont még nagyon sokat kell fejlődnöm. Meg kell szoknom, hogy ami az utánpótlás-csapatban sokszor még elég volt, az itt már kevés. Minden egyes helyzetben, minden egyes passznál 100%-os koncentrációra van szükségem.
