Klubunk rutinos pólósával beszélgettek.

– Kezdjük talán azzal, hogy mostanában elég jól megy neked. Szórod a gólokat, gólpasszokat, hányadik virágzásod ez? Hogy érzed magad a bőrödben?
– Tényleg jól vagyok és ez független attól, hogy hány gólt lövök, illetve biztosan van valamennyire összefüggés, de ha nem lennék ennyire eredményes, akkor is azt mondanám, hogy jól érzem magam. Jó helyen vagyok, megtaláltam a számításomat és sokkal jobb a közérzetem, mint egy éve ilyenkor vagy akár idén tavasszal, amikor sok volt bennem a bizonytalanság: mit kellene, hogy kellene, olimpia lesz, kellek, nem kellek? Sok kérdés foglalkoztatott, ezeknek a terhét mostanra le tudtam vetni, biztos, hogy ennek is köszönhető, hogy jól megy a játék.

– Viszont talán soha nem játszottál még olyan csapatban, mint most, ahol lényegében az érkezéseddel egy időben indult a csapatépítés, össze kell érni, ki kell alakítani egy játékstílust, s e téren tőled is nagyon sokat várnak. Ez azért szokatlan feladat, nem? Eddig „kész csapatokba” igazoltál, s neked kellett alkalmazkodni az ott már meglévő szakmai közeghez.
– Abszolút új, igen, de tetszik nekem. Azért itt sem most indul a csapatépítés, már évekkel ezelőtt elkezdtek valamit, ennek utolsó fázisában érkeztünk ide. És nem csak a játékosállomány adott, évek óta profi építkezés folyik, aminek része a szakmai háttér megteremtése is. Egyébként valóban sokkal több időt vagyok a vízben, mint Szolnokon, többet kell vállalnom, több lehetőségem van, ebből is adódik hogy több gólt lövök. Ilyen szempontból más is a szerepem, itt igenis szükség van erre, mert ez egy más típusú csapat.

– Mi az, amit kérdeznek tőled a fiatalok a Fradiban?
– Először is, nem kell kérdezniük, sokféle dologról szoktunk beszélgetni, hozzáállásról, kifejezetten technikai kérdésekről, taktikai dolgokról, helyezkedésről, konkrét játékszituációkról. Sok minden van bennem, valószínűleg a tíz reccói évnek és annak köszönhetően, hogy végig kiváló játékosokkal játszhattam együtt is és ellenük is, benne voltam az elmúlt 15 év elit vízilabdájában.

– A Fradinál egyéves szerződésed van. A következő szezonban játszol még?
– Én mondtam, hogy így legyen, amikor tárgyaltunk. Így éreztem jónak és korrektnek, nem mintha nyomást jelentett volna még egy év, közben is be lehet fejezni. Odateszem magam maximálisan és majd meglátjuk. Ha most kérdezne valaki, azt mondanám, hogy persze, folytassuk, de majd meglátjuk, hogy télen, tavasszal, amikor ez konkrétan szóba kerül, mit fogok érezni. Nem is gondolkodom ezen, élvezem a meccseket, mindig a következőre gondolok. Jó is így elengedni magam, ez az igazság.

A teljes interjút, amiben többek között a válogatottból való kimaradásáról, a családjáról is beszél „Madi”, a VLV-n olvashatjátok el, ide kattintva, érdemes!