Krisztián szerint az utánpótlásban a legfontosabb a képzés, az eredményesség másodlagos.

– Milyen céljaitok vannak a ferencvárosi utánpótláscsapatoknál?
– Szeretnénk olyan képzést adni a fiatal játékosoknak, ami a korosztályuknak a legmegfelelőbb. Az a legfőbb célunk, hogy minél több játékost beépítsünk a nagycsapatba, hiszen az utánpótlás sikerei leginkább úgy mérhetőek, ha megnézzük, mennyi játékost tudunk feladni a Fradi első- és másodosztályú együttesébe. A legfontosabb a képzés, a korosztályos bajnokságokban elért eredményesség másodlagos.

– A te idődben a felnőtt csapathoz felkerült labdarúgók viszonylag rövid időn belül meghatározó játékosok lettek. Mikor lesz megint ilyen zökkenőmentes a fiatalok beilleszkedése?
– Szerintem erre a kérdésre jelenleg senki nem tud válaszolni. Mi éppen azon dolgozunk, hogy megtaláljuk azokat a tehetségeket, akiknek utána megadhatjuk a lehetőséget. Az utánpótlásunknak Theo Schneider személyében német vezetője van, aki harmonikusan tud együtt dolgozni a nagycsapatot irányító honfitársával, Thomas Dollal. Ez garancia arra, hogy a legjobb fiatal játékosok megkapják az esélyt, amivel azonban élniük is kell. Ha minden évben fel tudunk adni az NB I-es együttesnek egy Nagy Ádámot, egy Nagy Dominikot, vagy egy Csernik Kornélt, akkor már sikeresen dolgoztunk.

– Honnan szereztek tehetséges játékosokat?
– A nyári és a téli felkészülés előtt van lehetőségünk próbajátékosokat hívni. Partnercsapatokkal vagyunk kapcsolatban, továbbá a játékosmegfigyelő rendszerünk is működik. Ott vagyunk a Bozsik-tornákon és az utánpótlás-válogatottak meccsein.

– Milyen különbséget látsz ahhoz képest, amikor te voltál utánpótlás-labdarúgó a klubnál?
– A Népliget gyönyörű lett, infrastruktúrában olyan lehetőségeik vannak a gyerekeknek, amik nekünk anno kevésbé adattak meg. Akkoriban még salakos és földes pályák voltak. Most minden körülmény adott ahhoz, hogy a legtöbbet hozzák ki magukból a gyerekek.

– Neked ki volt annak idején a kedvenc edződ?
– Kaszás Pál. Ő volt az első edzőm, amikor 9 évesen a Fradihoz kerültem.

– Mi volt a legkülönlegesebb, amit kaptál tőle?
– Mondhatni, ő volt a második apukám. Azért is töltötte be ezt a szerepet, mert hamar meghalt az édesapám. Nagyon kötődtem Kaszás Pálhoz, és a mai napig nagyon jó kapcsolatban vagyunk. Mind szakmailag, mind emberileg olyan sokat kaptam tőle, ami sokat segített anno és most is.

Teljes beszélgetés: M4 Sport