A szép szabadrúgásgólt szerző játékosunk értékelte a lila-fehérek elleni meccset.

Leandro

Nem tudtam teljesen kikapcsolni az agyamat a hétfői szabadnapon… Sokszor kaptam azon magam, hogy a hétvégi meccsen jár az eszem, visszapörgettem az eseményeket. A szurkolók biztosan jól szórakoztak, hiszen kívülről alighanem élvezetes 90 perc volt, ám odabent a pályán mi egészen másként éltük meg ezt a találkozót. Egyáltalán nem vagyok megelégedve, még akkor sem, ha ezúttal mi álltunk fel a padlóról.

Lendületesen kezdtünk, hamar megszereztük a vezetést, azt hittem, bedaráljuk az újpestieket, ehhez képest a félidő utolsó 20 percében pocsékul futballoztunk. Nem tudtuk megtartani, gyorsan elveszítettük a labdát, a passzaink többsége rossz helyre ment, szóval nincs mit szépíteni rajta, ekkor az Újpest volt fölényben. Sajnos az idén túlságosan ingadozó a formánk, olykor parádésan játszunk, máskor meg, finoman szólva, felejthetően.

Elöl kevesebb a gondunk, hátul kellene javulnunk. Sajnos az Újpest ellen a frissességgel is voltak problémáink, szerdán a Videoton ellen sokkal jobban pörögtünk. Amire viszont büszkék lehetünk, két gólos hátrányban sem adtuk fel, 3-1-es állásnál is küzdöttünk. Az újpestiek harmadik találata után azt éreztem, ha gyorsan szépítünk, meglehet a döntetlen.

Ilyen messziről nem mindig én lövöm a szabadrúgást, most középről végezhettük el, és láttam, hogy Balajcza Szabolcs túlságosan jobbra helyezkedik, tartott tőle, hogy oda rúgom a labdát, ezért későn indult el a lövésre. Ha gyorsabban reagál, alighanem megfogja, mert jól eltaláltam ugyan, de védhető szabadrúgás volt. A lefújást követően a döntetlen miatt nem tudtam örülni a gólomnak, ám a kisfiam hamar megvigasztalt, azt mondta, szerinte nagyon szép lövés volt.

NS