És erre a következő egy hét lehetőséget ad. A tegnapi sajtócsütörtökön beszéltünk a Fradi mesterével.

Vissza kell találnunk a saját utunkra, magunkkal kell foglalkozni. Nem állt még össze a csapat, sem mentálisan, sem fizikálisan. Úgy éreztem, hogy ebben a helyzetben nem a hibákat kell elemezni, hanem arra koncentrálni, hogy milyen volt az, amikor működött a játék, ezért visszanéztük ma délelőtt a tavaszi kupadöntőt. Az akkori csapatból Lamah kivételével mindenki itt van. Most láthatták a fiúk, akiknek elment az elmúlt hetekben az önbizalma, hogy nem is olyan régen hogy ment nekik a játék, s hogy – rengeteg munkával – képesek visszatalálni erre az útra. Megélni a múltbéli teljesítményből nem lehet, de erőt adhat.

Tavaly hiába nyertük meg 21 ponttal a bajnokságot, az nem mérvadó. Nem csak azért, mert sokat erősödtek az ellenfeleink, hanem mert akkor minden összejött nekünk, az ellenfeleinknek meg sokszor semmi. Egy-egy meccsen idén – pl. a Mezőkövesd, a Vasas ellen – ennek épp az ellentettje volt igaz. Így is másodikok vagyunk, azaz nem dőlt össze a világ, mint ahogy ezt sokan érzik. Sok problémával küzdöttünk, elment Ádám, Lamah, télen követi őket Dominik, sok volt a sérültünk: többek közt Lovrencsics, Hajnal, Böde, Gera, Radó, Pintér, mind küzdöttek, küzdenek problémákkal és az ingyen igazolt játékosaink beépítéséhez is idő kell. Amiben talán hibáztam a szezon elején, hogy az EB-t követő egy hetes szünetben ugyanabban a ritmusban akartam kezdeni egyből az új szezonban, lehet, hogy jobban kellett volna alkalmazkodni a fáradtsághoz, sérülésekhez, más tempójú, más stílusú játékkal.

Sokat írnak, főleg a nemzetközi sajtó a különböző edzők módszereinek, karaktereinek radikális különbözőségéről. Van Gaal szigorú, Ferguson kemény, Guardiola hideg, Ancelotti kedélyes… Én ebben nem hiszek: egy jó edző mindig az adott helyzethez alkalmazkodik, ezt kell tegyük mi is a szakmai stábunkkal. Voltam már ilyen helyzetben, itt a Fradiban is, 2014 tavaszán, majd őszén. Meg fogjuk találni a kivezető utat.

Egy nagyon nehéz hét következik most, ami – és erről beszélgetünk a srácokkal – egyben nagy lehetőség is. Egy héten belül játszunk a DVSC-vel, a Videotonnal és az újpestiekkel. Ha ezt a három meccset sikeresen vesszük, visszaszerezhetjük a saját önbizalmunkat, a szurkolóink bizalmát és az ellenfelek tiszteletét. De az első lépés a szombati meccs, egyelőre csak arra koncentrálunk.

Ki kell tisztulnia a fejeknek. Volt, aki még fejben nem ért haza az EB-ről, másnak az esetleges eligazolása járt a fejében, más meg nem heverte ki a Tirana elleni kudarcot. Emellett fizikailag is a kívánt szintre kell fellépnie mindenkinek. A szezon hosszú, a negyedénél járunk, a végén kell elsőnek lenni.