Középpályásunkkal beszélgetett a sportnapilap.

Van még helye a mai Fradiban?
Mire céloz?

Arra, hogy a sérülése miatt egyszer sem lépett még pályára a szezonban, a középpálya közepén viszont Trinks és Nagy egyre jobb teljesítményt nyújt, Gera pedig továbbra is kihagyhatatlan.
Ezzel egyetértek, de az előző szezonban már megszoktuk, hogy minden játékosnak küzdenie kell a kezdőcsapatba kerülésért. A rivalizálás jó hatással van az egyéni teljesítményekre, attól pedig sosem féltem, hogy meg kellett harcolnom a helyemért. Ha ismét egészséges leszek, bizonyítom, hogy a kezdőben a helyem, eszem ágában sincs megfutamodni.

Más lenne önnel a Fradi játéka?
Nem hiszem, hogy a jelenlétem egy csapásra mindent megváltoztatna, de abban biztos vagyok, hogy tudnék segíteni a csapatnak. Nem mintha különösebben segítségre szorulna, nem érzem, hogy pánikolnunk kellene.

Pedig aligha így tervezték a szezon eddigi részét.
Ami a bajnoki szereplést illeti, a kritikák többségét a Vasastól elszenvedett hazai vereség, és a Mezőkövesd elleni szintén hazai döntetlen után kaptuk. Mármost ha valaki visszanézi a két meccset, látja, hogy mindkét találkozón legalább négy-öt 100%-os ziccert hagytunk ki, az ellenfeleink pedig alig jöttek át a felezővonalon, mégis két gólt szereztek. Tény, az előző szezonhoz képest némileg rosszabb periódusban van a csapat, ám nem a játékunkkal, hanem a kapu előtti összpontosítással van gond. Ha helyzetekig sem jutnánk el, valóban aggódnunk kellene, de a játékunkat látva nem érzem, hogy bajban lennénk.

Akkor miért maradtak el a győzelmek?
Mert nem szerezzük meg a második gólt. Egygólos hátrányban nem zuhan össze az ellenfél, pontosan tudja, hogy a pontrúgások és a rögzített játékhelyzetek után lehet keresnivalója. Az utóbbi időben a vezetést többször megszereztük, ám nem tudtuk növelni az előnyt, nem roppantottuk meg az ellenfelet, amely később élt a kínálkozó eséllyel. Ezen kellene változtatni.

Hogyan lehetne ismét visszahozni a Thomas Doll által hiányolt gyilkos ösztönt?
Az biztos, hogy a befejezéseket csak részben lehet gyakorolni az edzéseken. A mentális állapotot és a meccs közbeni feszültséget nem lehet modellezni, de a lövések technikai részét, a labdák helyezését igen. Ami gyakorolható, azt igyekszünk tökéletesíteni.

Az ellenfél szabadrúgásainak és szögleteinek kivédekezése viszont már az előző szezonban is gondot jelentett és úgy tűnik, továbbra sem tudják megoldani.
Fontosnak tartom kiemelni, hogy a kapott gólokért nem a védőinket, hanem a védekezésünket terheli a felelősség. Sajnos valóban figyelmetlenek és kissé talán könnyelműek voltunk ezeknél a szituációknál, pedig ezekre is fel lehet készülni. A labdát felhozó játékos támadását, az ellenfél kizárását, a területek elosztását mind-mind lehet gyakorolni. Bár a legfontosabb az lenne, hogy végre mindenki vállalja a felelősséget, és ne arra várjon, hogy a társa kisegítse. Határozottabbnak kellene lenni, mert ezeknél a szituációknál többször bizonytalankodtunk.

A Bajnokok Ligájából való kiesés, illetve a bajnoki pontvesztésnek mennyire rombolták le a csapat önbizalmát?
Nem érzem, hogy csökkent volna az önbizalmunk, nem remegő lábbal lépünk pályára. Természetes, ha a vereségek után elcsüggedünk, és magunkat hibáztatjuk, de nem hiszem, hogy a Vasastól elszenvedett vereségnek például köze lett volna a Mezőkövesd elleni pontvesztéshez.

A huszonegy pontos előnnyel megnyert bajnoki cím után törvényszerű a visszaesés?
Talán igen. Az előző szezon őszén valóban kimagaslóan futballoztunk, nem véletlenül nyertük meg fölényesen a bajnokságot és hódítottuk el a Magyar Kupát. Kevés olyan csapat van, amely másfél éven keresztül képes ugyanolyan magas szinten futballozni, a jelek szerint nekünk sem sikerült. Ugyanakkor a bajnokság java még csak most következik, s egyelőre korai lenne ítéletet mondani a csapat felett. A teljesítményünket leghamarabb novemberben érdemes értékelni, ha akkor is döntetlenek és vereségek miatt kell majd magyarázkodnunk, érdemes mélyebb vizsgálatot tartani, de ennek nincs itt az ideje.

A jelek szerint viszont a drukkerek aligha álmodhatnak újabb fölényes bajnoki címről.
Tiszteletlenségre és nagyképűségre vallana, ha ismét húszpontos előnyről beszélnénk. A Videoton egyre meggyőzőbb teljesítményt nyújt, a Vasas a bajnokság meglepetéscsapata, egyértelmű, hogy ebben a szezonban sokkal nehezebb megnyerni a bajnokságot. A céljaink viszont nem változtak, önmagunkkal szemben nagyon magasak az elvárásaink.

Önt mennyire viselték meg az elmúlt hetek?
Szenvedtem rendesen, nem gondoltam volna, hogy ennyire elhúzódik a felépülés a vádlisérülésem után. Annak viszont örülök, hogy napról napra közelebb kerülök a visszatéréshez, de mivel egyelőre külön edzek a csapattársaimtól, nem tudom pontosan megmondani, mikor léphetek ismét pályára. Remélem, minél előbb.

NS