Tamással beszélgetett a sportnapilap a felkészülésről és az EB okozta helyzetről.

Hogy érzi magát az edzések második hetében?
Köszönöm, összességében jól vagyok, igaz, ilyenkor azért előfordulnak kisebb problémák. Nekem is fáj itt-ott, de ez hozzátartozik ehhez az időszakhoz, elvégre kemény munkát végzünk.

35 éves is elmúlt, aligha lehetett könnyű beleállni az újabb felkészülésbe.
Pedig valóban szívesen csinálom. A nyári programként kapott futásokat, erősítéseket is könnyedén végeztem, szeretem csinálni, mert kihívást jelent. A lényeg, hogy egészséges legyek, hogy minél több edzést, minél több munkát el tudjak végezni, és akkor az egész szezonban jó erőben, jó formában futballozhatok.

Engedményeket sem kap Thomas Doll vezetőedzőtől?
De. Figyel ránk a szakmai stáb, próbálja a terhelést a lehető legjobban beosztani. Van mindenféle műszer, amellyel figyelik az állapotunkat, de velem kapcsolatban a saját tapasztalatomra is hagyatkozunk. Például csütörtökön elővigyázatosságból csak a konditeremben edzettem.

Látszik is a sok erősítés, meglehetősen szálkásnak tűnik – vagy csak a strandszezonra készült?
Nem, dehogyis! Aki ismer, az pontosan tudja, hogy nálam az erősítés, a pluszmunka nem időszakos. Hosszú ideje figyelek magamra, a táplálkozásra, elvégzem becsülettel az edzést, és hozzáteszek annyit, amennyi szükséges. A legjobb az egészben, hogy élvezem is.

Mit szól ahhoz, hogy önök már javában róják a kilométereket, miközben a keret jelentős része az EB-n vagy épp – mint Cristian Ramírez – a Copa Américán futballozik?
Biztosan nem optimális, hogy ennyire szűk létszámmal edzünk, de már a bajnokság végén, sőt, az EB-kijutáskor tudni lehetett, hogy így lesz. Jelenthet előnyt is ugyanakkor a sok válogatott, mert ha a srácok jól szerepelnek, akkor nagyon jó állapotban, önbizalommal telve térhetnek vissza, és ez az egész csapatnak nagy lökést adhat.

Tapasztalt hasonlót korábban? Mondjuk dortmundi időszakában akadt néhány válogatott csapattársa…
Akkoriban Dortmundban még fiatalok voltak azok, akik a válogatotthoz tartoztak, Mats Hummels, Mario Götze, Marcel Schmelzer vagy épp Lars Bender, de a csapat magja ilyen létszámban sosem hiányzott, mint most nálunk. Illetve, ott egészen másképp működik ez, mert a nagy tornák idején kitolják a Bundesliga rajtját augusztus végére, sokszor mire visszaértem Németországba, már csak az utolsó meccsek voltak vissza a tornából, egy-két hét múlva pedig már a válogatottak is velünk edzettek. Magyarországon nagyon korán be kell szállni a nemzetközi kupák selejtezőibe, ezért ilyen nehéz a helyzetünk.

Pedig muszáj lenne legalább az első párharcból továbblépni a Bajnokok Ligájában, hogy utána kiesés esetén is legyen még folytatás az Európa Ligában.
Ott van már a fejekben, hogy rögtön a szezon első meccsén a topon kell lennünk, mert minden bizonnyal remek ellenfél vár ránk. Az egész előző idényben azért dolgoztunk, hogy nemzetközi meccset játszhassunk, hogy ezen a szinten is megmutathassuk magunkat, vagyis nem szeretnénk elpackázni a lehetőséget.

NS