Ádámot arról is kérdezték, okoz-e bármilyen gondot az egyes játékosok közötti nagy korkülönbség.
Nagy Ádám még csak hároméves volt, amikor Király Gábor bemutatkozott a válogatottban azon az ominózus bécsi meccsen, így nem volt váratlan, hogy az első kérdést a koráról kapta: – Szoktunk a korommal viccelődni, hiszen sokaknak a jegygyűrű is több mint húsz éve van a kezén, én meg csak huszonegy éves vagyok. Szerencsére a viccelődésen túl senki sem szenved semmilyen hátrányt vagy megkülönböztetést a kora miatt. Persze nekünk, fiataloknak is tisztában kell lennünk vele, hogy meddig mehetünk el, mert például szabad viccelődnöm Király Gabival, de tudnom kell hol a határ.
– Nekem személyesen is fontos az Eb, de nem az az elsődleges célom, hogy eladjam magam külföldre. Sokkal inkább csapatban gondolkodom: ha a csapat eredményes, és én is hozzáteszem a magam részét, akkor sikerül a személyes céljaimhoz is közelebb kerülnöm. Természetesen ismerem az osztrák csapatot, tisztelem is őket, de senkit nem tudok kiemelni, akire különösen figyelnék, vagy akit különösen tisztelnék.
