Az MLSZ elnökével beszélgetett a sportcsatorna.
A teljes, közel egy órás interjú itt nézhető vissza: MédiaKlikk.
Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöke az Eb szereplés alkalmából az M4 Sport vendége volt. Az interjúban természetesen az Európa bajnokság volt a fő téma, de szóba került Pintér Attila, Dárdai Pál, Bernd Storck és a szurkolói kártya ügye is.
A MAGYAR EB-SZEREPLÉSRŐL:
Izgulok, nagyon jó lenne egy jó szereplés. Arra számítok, hogy a válogatott tagjai mindent megtesznek, hogy tovább jussunk a csoportból, biztos vagyok benne, hogy küzdeni fognak. Úgy érzem, hogy mind a három csapatnak méltó ellenfelei leszünk, remélem, hogy a szerencse is velünk lesz, és akkor talán sikerül ez a cél. Azt gondolom, hogy ez egy jó válogatott, a korösszetétel és a játékosállomány is. A játékosok nem Európa élvonalához tartoznak, de összességében jól képzett tagjai vannak a csapatnak, és végre azt látni, hogy nem félve lépnek a pályára.
(…) Akkor lennék elégedett, ha a csapat olyan elszántsággal lépne pályára, mint ahogy tette a norvégok ellen, és a horvátok ellen a második félidőben, ha olyan játékot látnánk, amire büszkék lehetünk. Fogadalmat csak magamnak tettem, hogy drukkolok a csapatnak, de fogadni nem fogadtam senkivel, de nem is lenne korrekt. Egy közepes tétet azért rátennék a továbbjutásra. Jobban bíztam abban, hogy a válogatott sikeres lesz, mint abban, hogy a klubcsapatok sikeresek lesznek.
(…) Szerintem egy 23 fős keretből óhatatlanul kimaradhatnak olyanok, akiknek esetleg ott lehetne a helyük, de ez a csapat így jó, ahogy van.
PINTÉR, DÁRDAI, STORCK:
Hét-nyolc név volt a listánkon, Bölöni Lászlóval nagyon komolyan folytak a tárgyalások hosszú időn keresztül, de olyan indok miatt nem vállalta, amit a három hónapos tárgyalássorozat elején is tudott, ezért róla negatívak az emlékeim. Ezután egy külföldi edzőnek nem lett volna elég ideje felmérni a játékosokat, ezért jó ötletnek tűnt Pintér Attila kinevezése. Én nagyra becsülöm őt, a szándékai és a munkája nem hagy kifogásolnivalót, de nem volt tartása a csapatnak. Az észak-írek elleni meccs első fél órája után eldöntöttem, hogy ez így nem mehet tovább, szégyelltem magam a csapat játéka miatt, erre aztán jött a vereség. Dárdai Pál a fejemben volt már ezelőtt is, az ő hozzáállása tetszett a legjobban, egyértelműen beszélt, a szakmai hozzáállása tetszett a legjobban, és ő ismerte a játékosokat, hamar át tudta venni a csapatot. Talán vitatkozhattunk volna többet a Herthával, de én megértettem, hogy egy Bundesliga csapat edzőjének nincs ideje a válogatottra. Nem gondoltuk, hogy ilyen hamar Bundesliga-edző lesz, és volt joga a Herthának visszahívni őt. Pali sajnálta, de talán így járt a legjobban. A Hertha segített, amikor kellett, de meg kellett értenünk, és el kellett fogadnunk, hogy nekik még nagyobb szükségük volt Palira, nem beszélve arról, hogy a magyar labdarúgásnak is jó, hogy van egy Bundesliga-edzőnk. Bernd Storckot Dárdai Pál ajánlotta a sportigazgatói posztra. Ő együtt dolgozott a Palival, ismerte a játékosokat, nyilvánvalónak tűnt, hogy őt válasszuk, és ezt az eredmény is igazolta.
Ami a magyar klubokat illeti, néhány éven belül 7100-ról 10 500-ra nőtt az MLSZ versenyrendszerében játszó csapatok száma. „Újraindult több helyen, a kisebb falvakban is a labdarúgás. Ez annak is köszönhető, hogy a nagyobb stadionok mellett legalább 4000 kisebb pálya épült, és ez a program tovább folytatódik jövőre, amikor külön koncentrálunk majd Budapestre.”
Az MLSZ a szezon előtt bejelentette, hogy a sportfogadásokból érkezett bevételeket szétosztja a csapatok között, ha megfelelő számú fiatal magyar játékost szerepeltetnek.
Csányi szerint az ösztönző hatás érvényesült, hiszen a külföldi játékosok játékperceinek aránya 28,15 százalékra csökkent, 2011 és 2015 között 35 és 40 százalék között volt ez a szám. A legtöbbet a Ferencváros kasszírozta, 320 millió forintot, a Haladás követte 295 millióval, az MTK pedig 285 millió forintot kapott a harmadik helyen, míg a legkevesebb fiatalt az Újpest szerepeltette, így a lila-fehérek 146 millió forintot kaptak az MLSZ-től.
„Az MLSZ öt éve bőkezűen finanszírozza az utánpótlásképzést, ennyi idő alatt ki kellett termelni annyi fiatalt, akik be tudnak épülni a felnőtt csapatokba. Tőlünk délre és nyugatra nem szokatlan, hogy 17-18 évesek szerepeljenek az első osztályban. Aki 18-19 évesen nem alkalmas arra, hogy az NB I-ben játsszon, abból nem lesz nemzetközi szintű focista, 22-23 évesen már a válogatottnál kell kopogtatni, nem az NB I-ben. A szigorítások miatt fel voltak háborodva a csapatok, de nekünk menni kell tovább ezen az úton, mert csak ez vezet előre. A következő évtől még emelkedik a prémium, igaz, szigorúbbak is lesznek a követelmények” – mondta Csányi.
Az elnök beszélt arról is, hogy bár sokan keveslik a 12 csapatot az NB I-ben, de Magyarország gazdaságilag ennyi csapatot engedhet meg magának az első osztályban.
„Most először sikerült úgy befejezni a bajnokságot, hogy nem kellett aggódni, hogy kibírja-e mindegyik csapat végig. Ma minden NB I-es klubnál kiegyensúlyozott gazdálkodás van, és bár még mindig nagy a szakadék az első és a másodosztály között, de remélem, hogy közelebb hozzuk majd egymáshoz a két ligát.”
A nézőszámról is beszélt. „A válogatott meccseken rendre telt ház van, ehhez képest az NB I-ben nem sikerült azt elérnünk, amit szerettünk volna. Nagy vita volt a szurkolói kártya körül, az MLSZ engedett is, mégsem nőtt a nézőszám. Abban bízom, hogy ha megújulnak a stadionok, kényelmesebbek lesznek, akkor különböző marketingfogásokkal sikerül még több nézőt a lelátóra csábítani.”
Arra a kérdésre, hogy mit vár a magyar csapattól, Csányi így válaszolt: „Hogy úgy játszunk, mint a norvégok ellen és a horvátok ellen a második félidőben, hogy ne okozzunk csalódást a szurkolóknak.”
