A közelmúltban szívműtéten átesett “Báró” panaszmentes, jól érzi magát, a hivatalos oldal beszélgetett vele.

– Az első és legfontosabb: hogy szolgál az egészsége?
– Köszönöm, jól érzem magam, panaszmentes vagyok. Negyedévente kell kontrollra mennem, eddig nem láttak problémát. Az orvosok előírásait betartom, remélem, teljes lesz a regenerálódásom.

– A Fradi továbbra is az élete része? Mennyire tudja követni a mai csapat teljesítményét?
– Amennyire csak tudok, informálódom. A csapat több találkozójára is kijárok, érdeklődve figyelem a klub szereplését.

– Mennyire tetszik az együttes játékstílusa?
– A hazai szereplés azt mutatja, hogy célravezető. Persze az itthoni mezőnyből kiemelkedik a Fradi játékoskerete. Ha nem is 21 pontos előnnyel, de az első hely elvárható volt a csapattól. Remélem, hogy egy-két éven belül a nemzetközi porondon is jól szerepel majd a csapat, és bejut például az Európa Liga csoportkörébe. A létesítmény, az eszközbázis, amely rendelkezésre áll, megfelelő ahhoz, hogy ezt elérje az együttes.

– Ön jól tudhatja, mi kell egy jó nemzetközi szerepléshez, hiszen 1968-ban a Vásárvárosok Kupájában, 1975-ben a Kupagyőztesek Európa-kupájában jutott a fináléba. Mi volt a titkuk?
– Az nem vitás, hogy nagyon jó csapatunk volt. Ráadásul azt sem mondhatom, hogy könnyű sorsolást kaptunk, hiszen a KEK-döntő évében a Liverpool, vagy korábban a Manchester United sem számított gyenge ellenfélnek. Talán nem erre a válaszra számít, de a szakmai felkészítésen kívül, egy adott meccsen jó adag szerencse is kell. Nem mindegy, hogy a kapufáról befele, vagy kifele pattan a labda, vagy, hogy az ellenfél kihagyja a ziccereit, te pedig belövöd az egyetlen helyzetedet. A ’75-ös időszakban sokszor szerencsénk is volt. A Crvena Zvezda ellen például 2-1-es hátrányban el is nézhette volna a bíró azt a tizenegyest, amelyet befújt nekünk, akkor pedig nem egyenlítettünk volna. Persze a szerencse ahhoz a csapathoz szegődik, aki keresi. Mi pedig kerestük.

– Még mindig fájó seb, hogy eltiltása miatt éppen a KEK döntőjében nem szerepelhetett?
– Az biztos, hogy akkor nagyon érzékenyen érintett. Az ember életében nem sűrűn adatik meg, hogy európai kupadöntőt játszhat. Egy élménnyel szegényebb lettem, de túl kellett tennem magam. Bánom, hogy nem tudtam játszani, kívülről még rosszabb volt nézni. Azt azonban nem mondhatom, hogy ha én is a pályán vagyok, más eredmény lett volna. Abban az időben a Dinamo Kijev rendkívül erős volt. Velem talán annyival lehettünk volna jobbak, hogy eggyel kevesebbet kapunk.

– Az 1976-os idény végén így nyilatkoztak Önről: „Bálint nyújtotta a legmegbízhatóbb játékot, minden mérkőzésen játszott, de hát ez a csapatkapitánytól el is várható.” Emlékszik, kitől idéztem?
– Természetesen, Dalnoki Jenőtől. Inkább munkakapcsolat volt a miénk. Csapatkapitányként többször kikérte a véleményemet. Azt nem feltétlenül tartottam jónak, hogy az idősebb játékosok egyik pillanatról a másikra nem játszottak. Rendben, hogy volt egy fiatalítás, de úgy éreztem, Páncsics, Juhász, Géczi tapasztalatára szükség lett volna, támaszt adhatnának a rutintalan fiataloknak, amíg meg nem érnek. De a felelősség mindig az edzőé.

– Igaz, hogy egyedül Ön volt, aki tegezhette őt az öltözőben?
– Ez még a korábbi kapcsolatunk miatt alakult így. Én ugyanis még játszhattam vele egy csapatban. A tartalékoknál ő volt a legidősebb, én pedig a legfiatalabb. Akkor csapattársamként megengedte, hogy tegezzem. Később is úgy éltem meg, hogy kitüntetés a részéről, amiért játékosaként tegezhetem az edzőt. Sosem éltem vissza ezzel, mindig megadtam neki a tiszteletet.

– Magyarországon csak a Fradiban lépett pályára. Sosem jött ajánlat más magyar klub részéről?
– Nem is tudtam volna elképzelni, hogy más egyesületben futballozzam. A klubok között megvolt a kölcsönös tisztelet. Mi sem gondoltuk volna soha, hogy Törőt, vagy Fazekast át lehet hozni a Dózsából. Ugyanígy sosem merült fel, hogy elmegyek a Honvédba, a Dózsába vagy a Vasasba. Tiszteltük egymást, jó barátságban voltunk a többi klub meghatározó játékosaival.

A teljes interjút, amiben Báró beszél a külföldi karrierjéről és az EB-várakozásairól is, ide kattintva olvashatjátok.