A második meccsen nem sikerült csodát tenni, így a második helyen végeztünk az NBI-ben.
Ferencváros 21-27 (9-9) Győri ETO
A rossz idő nem nyomta rá a bélyegét a mai bajnokira, bár sokáig úgy tűnt, hogy bőven lesz üres hely, a kezdésre nagyjából megtelt a csarnok, és mindkét szurkolótábor kitett magáért. Szép pillanatokkal kezdődött a mérkőzés, a távozó játékosoktól búcsúzott a szakosztály, majd a 2006-os EHF-kupa győzteseket köszöntötték fel, csak páran nem tudták megoldani az akkori csapatból, hogy jelen legyenek, jó volt újra látni a tíz évvel ezelőtti siker arcait.
Ezután kezdődhetett a döntő, egyik fél sem sziporkázott a támadásokban, a vendégeken nagyon látszott, hogy hiányzott tőlük Löke, aki csak a kispadon ült ott, be sem melegített. Nálunk kicsit jobban akadozott a gépezet, viszont hátul Szikora Melinda tartotta a frontot, az ETO heteseket is is hibázott. Előbb három labdánk is volt az egyenlítésre, egyik sem sikerült, a szünetre tudtuk egálra hozni az állást, Lukács indult jól és lett 9-9. Az optimisták szemében ekkor még lebegett egy esetleges négy gólos siker, ami a kevés találat miatt elhozhatta volna számunkra újra az aranyérmet.
Aztán ezek a gondolatok gyorsan elszálltak, negyed óra alatt hatot tett közé a Győr, Elek Gábor kétszer is időt kért, hogy legalább a hazai meccsen szépen búcsúzzunk. Sajnos az átlövéseink szinte teljesen hiábavalóak voltak és szélről sem ment igazán, a játékrész második felében pedig mintha már az erő sem lett volna meg a lányokban, Szekerczés is elrontott egy hétméterest. Csak a kiütést tudtuk elkerülni az utolsó percekben, a nyolc gólos különbséget hatra kozmetikáztuk.
Elek Gábor
Le kell szögezni, hogy a jobb csapat nyerte meg ma a magyar bajnokságot. Meg lehet ezért engem kövezni, de szakmailag egyértelmű, ha megnézzük a játékoskeretek közti különbséget, előttünk tartanak játékosállományban. Ami komoly hiányérzet volt bennem, az átlövő játékunk. Ez eldöntötte a mai mérkőzést és azt, hogy ezáltal ki nyeri idén a bajnokságot. Ehhez jóval merészebbnek és pontosabbnak kellett volna lennünk, hogy álmodozhassunk. Az elsődleges célunk az volt, hogy megnyerjük a mérkőzést, de öt perc alatt 13-14 után egy 0-5-el elintéztük magunkat. A második félidőben a kapusteljesítményünket sem sikerült az elsőhöz közelíteni, de ez a védelem hibája is volt, nagyon felpuhultunk, könnyű gólokat kaptunk ebben a fegyelmezetlen periódusban.
