Csapatunk kapusával beszélgettünk a hétvégi bajnokiról a heti sajtócsütörtökön.

Nem az első derbim ez szerencsére, volt már részem győzelemben és vereségben is, bizakodva és nagyon motiváltan várom a szombati találkozót. Rövid időn belül kétszer is találkozunk az Újpesttel, mindkét meccs fontos, a bajnokit pedig kicsit már a kupadöntőre való felkészülésnek is tekinthetjük. Lélektanilag is fontos a győzelem, hiszen legutóbb decemberben kikaptunk tőlük, revansot szeretnék ezért venni.

Bár korábban a kupameccseken volt már rá példa, azért egy kicsit fura volt a csapatot a kispadról nézni, más élmény, de természetesen Levi megérdemli a lehetőséget, erről már korábban is beszéltünk, hiszen remekül dolgozik, az utolsó forduló meccseit próbáltuk úgy elosztani, hogy neki is meglegyenek a játékpercei. Örültem neki, hogy mindkét meccsen jó teljesítményt nyújtott, most pedig előttem van nagy feladat.

Nem emelnék ki senkit az Újpestből, csapatként szeretnénk legyőzni őket, kiemelten nem készülünk egy-egy játékosból, persze vannak náluk is egyéniségek, akik képesek eldönteni egy-egy mérkőzés kimenetelét. Nekünk hátul az lesz a dolgunk, hogy koncentráltan tegyük azt, amit kell, őrizzük meg a góltól a kaput.

Felnőttként még nem voltam bajnok, nagyon jó érzés, de egy kicsit felemás is, hiszen nem volt adott az az eufória, katarzis, ami lehetett volna mondjuk egy utolsó fordulós „döntő” után, de ezt magunknak köszönhetjük, hogy ilyen teljesítményt nyújtottunk és ilyen hamar bebiztosítottuk a címet. Nagyon örülök neki, hogy ilyen sikeres az eddigi ferencvárosi időszakom. Ezért is igazoltam ide, előbb bronz-, majd ezüstérem, mondhatni folytattuk a sormintát.

Még nem ismerjük az EB-keretet, májusban kezdődik a felkészülés, remélem, hogy a teljesítményemmel elnyerem a szövetségi kapitány bizalmát, nagy dolog lenne a pályafutásomban, ha utazhatnék Franciaországba.

Dibusz Dénes