Egykori játékosunk a Loki esze szeretne lenni.

Cívishír: Áruld el, miért éppen Debrecent választottad? Feltételezem, hogy kérőkből nem akadt hiány.
Holman Dávid: Olyannyira nem, hogy a labdarúgó NB I-ből csak négy csapat nem invitált. Amikor a debreceniek ajánlata befutott, leültünk tárgyalni, és nagyon hamar megállapodtunk. Az elmúlt tíz év legsikeresebb magyar csapata mellett dönteni szerintem logikus és célszerű volt.

Cívishír: Egy nem túl jól sikerült poznani kaland után érkeztél a cívisvárosba. Milyen lelkiállapotban?
Holman Dávid: Abszolút kiegyensúlyozottan érkeztem, egyébként sem vagyok egy befordulós alkat. Ha valami nem jön össze, akkor magamban keresem a hibát, nem fogom másokra vagy a külső körülményekre. Úgy érkeztem Debrecenbe, hogy jól kell játszanom, mert sokat várnak tőlem.

Cívishír: Van benned hiányérzet, amiért a Fradi könnyen lemondott rólad?
Holman Dávid: Nincs bennem tüske, bár nem tartottam szépnek, ahogy szakítottak velem. A szakmai stáb nem kedvelt, aztán ez kölcsönös érzés lett. Összességében azonban jó emlékeim vannak a fradista évekről, sokat köszönhetek a klubnak, mindig kedves lesz számomra.

Cívishír: Hamarosan visszavághatsz: háromszor is találkoztok tavasszal a Fradival!
Holman Dávid: Ezeket a mérkőzéseket én egyáltalán nem tekintem revánsnak, és egyáltalán nem fogom túlizgulni. Éppen ellenkezőleg! Ahogy ismerem magam, pont a ezeken a találkozókon leszek a legnyugodtabb és kiegyensúlyozottabb, hiszen Ferencváros minden játékosát ismerem, tudom, mik az erényeik és a gyengéik, tehát nem érhet meglepetés.

Cívishír: Jó neked, mert mi már nagyon izgulunk. Mit ígérsz, hogy látod az esélyeket a Magyar Kupa elődöntőjében?
Holman Dávid: A Fradi nagy menetelést vágott ki ősszel, amivel el is döntötte a bajnokságot. Remek erőkből álló csapat, de korántsem verhetetlen. Én bízom a sikerünkben. Tavasszal nekünk is jól megy, különösen hazai pályán, de idegenben sem kaptunk még ki.

Cívishír: Tavasszal elsősorban neked köszönhetően látványosabb és színesebb a Loki játéka. Hol is tanultál meg ilyen jól focizni?
Holman Dávid: Nyolcévesen kezdtem Vácon, ott futballoztam 14 éves koromig, amikor az MTK agárdi akadémiájára kerültem. Tizenhat évesen még mindig csak 154 centi és 46 kiló voltam, tehát nagy reményt nem fűztek hozzám. Ráadásul egy sérülés is hátráltatott. Másfél évet lehúztam otthon, Érsekvadkerten a megyei bajnokságban, s ez alatt 25 centit nőttem. A Fradi már korábban is figyelt, és ha már kinőttem magam, akkor leigazolt. Ez lenne a kalandos múltam.

Cívishír: Debrecenben most te vagy a csapat motorja és esze. Benned van sok-sok szurkoló reménye!
Holman Dávid: Inkább legyek a csapat esze, az jobban tetszik, de ezzel nem becsülöm le a többi poszton szereplő társaimat, hiszen számomra a fociban minden poszt egyenértékű. Én azonban klasszikus támadó középpályás vagyok. Azért is igazolt le a DVSC, hogy gólokat szerezzek, gólpasszokat adjak.

Cívishír: Nem vagy irigylésre méltó helyzetben, hiszen Debrecenben a tíz év alatt „elkényeztetett” közönség igényszintje igencsak magas.
Holman Dávid: Ez teljesen természetesen. A debreceni közönség győzelmekhez szokott. Én is mindig irigykedtem a debreceniekre utánpótláskorú futballistaként, hiszen a Loki sorra nyerte a bajnokságokat, a nemzetközi porondon is sikeresnek bizonyult. Debrecen volt a legjobb, és remélem, hogy általunk megint a legjobb lesz, mert Debrecennek a magyar fociban a csúcson van a helye. Ez szent meggyőződése mindenkinek a csapatban, és nap mint nap úgy edzünk és élünk, hogy az a cél lebeg a szemünk előtt.

Cívishír: Látszik, hogy van egy kedvenc csapattársad a pályán!
Holman Dávid: Szakály Petivel a középpályán tényleg jól megértjük egymást, de egyébként mindenki a kedvencem. Én mindig azzal játszom össze, akivel az adott akció érdekében szükséges, tehát nem keresek a labdával egy bizonyos személyt.

Cívishír: Hagyjuk is a szakmát! Hogy érzed magad Debrecenben?
Holman Dávid: Köszönöm, remekül megvagyok. Nagyon szép a város, és a méreténél fogva is ideális, nem is kicsi, nem is túl nagy.

Cívishír: Kivel és mivel dobod fel az életed a városban?
Holman Dávid: Két és fél éve komoly párkapcsolatban élek, a barátnőm már Poznanban is velem volt, és természetesen Debrecenbe is jött velem. Egyébként társasági ember vagyok, így összejárunk a barátokkal, akik nem mind futballisták, tehát vannak civilek is. Jövök-megyek, ismerkedem, felfedezem a várost. Debrecenben nem lehet unatkozni!

forrás: civishir.hu