A sportnapilap beszélgetett német középpályásunkkal.

Hogy tetszett Békéscsaba?
Elégedett voltam, mert nyertünk, és nekem is jutott szerep a siker­ben, még ha nem is kezdőként.

Amikor óriási győztes gólt lőtt a hollandoknak a német U17-es válogatott tagjaként a korosztályos Európa-bajnokság döntőjében, aligha Magyaror­szággal kapcsolatos tervei voltak 2016-ra.
Örülök, hogy megadatott az éle­temben ilyen pillanat, fantasztikus érzés volt, de már nem szoktam rá gondolni, régen volt. A múltban elért eredményeimmel nem tudok a jelenben megélni, inkább arra törekszem, hogy megmutassam, a Ferencvárosban is képes vagyok hasonló produkcióra.

Az sem zavarja, hogy akkori csapattársai közül Mario Götze a Bayern Műnchenben, Marc­-André ter Stegen a Barcelonában futballozik?
Nem mindig úgy alakul az ember karrierje, ahogy eltervezi. Számos összetevője van a sikernek, jókor kell jó helyen lenni. Nagy adag sze­rencse sem árt, és persze a teljesít­mény is fontos. Nem zavar, hogy ők többre vitték, mert jól érzem magam, számos szép helyre, nagy stadionba eljutottam már, és bí­zom benne, hogy vezet még az én utam is felfelé.

A 19 esztendős vagy a mostani, a 23 éves Florian Trinks a jobb futballista?
A mostani. Mentálisan fejlődtem, a játékom hatékonyabbá vált, már csak bizonyítanom kell.

Pedig akkor a Bundesligában mutatkozott be, most pedig a magyar első osztályban. Ha jobb játékos lett, nehezen érthető, miként került hozzánk.
Hatalmas a különbség az utánpót­lás- és a felnőttfutball között, és belátom, az elmúlt években nem tudtam egyenletesen jó teljesít­ményt nyújtani. Amikor a nagy sikereimet elértem, még fiatal vol­tam, abból már nem lehet és nem is akarok megélni. A másodosz­tályban pedig jobban kellett volna futballoznom ahhoz, hogy az élvo­nalba kerüljek.

Aligha a Ferencváros volt az egyedüli kérője.
A német másodosztályú szerep­lésnél jobban motivált, hogy itt bajnoki aranyérmet nyerjek, és a nyáron a nemzetközi porondon is megmutathassam magam. Tho­mas Doll azt mondta, olyan játé­kost keres, aki fiatal, tehetséges, de kissé elakadt a karrierje – mint az enyém. Úgy éreztem, hogy Tho­mas Doll elősegítheti a fejlődése­met, és ha valóban, a Ferencváros erőssége lehetek.

Amiatt sem bosszankodik, hogy az eddigi két tétmeccsen csak csereként jutott szóhoz?
Nem árulok el titkot, ha azt mon­dom, a kezdő tizenegyben aka­rok lenni, de be kell látni, sok jó játékosunk van, és mindenkinek ugyanez a célja. A posztomon ott van például Hajnal Tamás, akit annak idején még a televízióban néztem. Néhány éve, amikor az utánpótlásban futballoztam, ő a Bundesliga meghatározó játéko­sának számított.

Vállalja a jövő embere szerepet, vagyis hogy Hajnal Tamás és Gera Zoltán utódaként talán csak fél vagy egy év múlva lehet alapembere a Ferencvárosnak?
Türelmes vagyok. Csak az edző tudja, mikor érkezik el az én időm, de az biztos, készen állok rá, bár­mikor bedobhat, mindennap úgy dolgozom, hogy a kezdőbe állíthassanak. Egyébként miért ne lehet­nénk egyszerre hárman is a pályán már az első perctől?

Azt mondják, még formába kell lendülnie, mert az elmúlt fél évben keveset szerepelt, és való igaz, szeptember 20-a óta mégcsak a kispadon sem jutott Önnek hely.
Problémám volt az edzővel, ezért nem játszottam.

Pedig nem tűnik problémás személyiségnek…
Nem is vagyok az, szakmailag akadt gond. Sajnos a tréner úgy gondolta, nem illek az általa el­képzelt csapatba, és másvalakit játszatott, én pedig bárhogyan is edzettem, nem számított rám.

Meddig tervez Budapesten?
2017 nyaráig szól a szerződésem, aztán meglátjuk, hogyan alakul. Jól érzem magam Budapesten, gyönyörű hely, ami­kor van időm, sokat sétálok. Sze­rencsére már megtaláltam a meg­felelő lakást is.

Talán a gyönyörű magyar lányokkal is megismerkedett már…
Nem, erről szó sincs, a legszebb lány otthon vár engem. Szerencsé­re a párom is itt van velem.

NS