Budapest Főváros Levéltárának több mint 20 éve bérletes Fradi szurkoló főigazgatójával beszéltünk a most megkötött megállapodásról és a levéltárról is.

A Fradi Múzeum hivatalos múzeumi státuszának elnyerése után egy újabb fontos mérföldkő a Fradi és Budapest Főváros Levéltárának együttműködésében. Hogyan történt ez az újabb lépés?

Az együttműködés adta magát, hiszen a Fradi története nélkül nehéz megírni Budapest történetét és a Fradi története lenyomata a magyar történelem utolsó bő évszázadának is, ami történik a közpolitika és a várostörténet szintjén az minden időben megjelent a Club történetében.

Ezért már a korábbi együttműködés során megfogalmazódott, hogy a Fradi levéltári anyagai letétként kerüljenek hozzánk, hiszen nálunk megoldható, hogy szakszerűen tárolható és kutatható legyen. A másik irány pedig a digitalizáció, ami Nagy Béla munkássága esetében megvalósult, de a most bekerült anyagnál is megtörténik, hiszen ezek között sok a hangfelvétel, videó és egy óriási fotóanyag. Ezután kerülhet sor közös projektekre, kiállításokra, mint amilyen az Üllői úti Fradi pályák történetét bemutató volt. Nálunk is számos irat van, ami nincs meg a Clubnak, de fontos a története megismeréséhez.

Személy szerint nekem is fontos volt ezt nem tagadom, hiszen folyamatosan bérletes szurkoló vagyok már több mint 20 éve és lelkes olvasója az ulloi129.hu-nak. Magam is emlékszem, hogy az öregek tudták a ’80-as években is, hogy a Fradi nem igazolhat vagy milyen adminisztratív intézkedéseket hozott a hatalom a Fradi ellen, hogyan léptek fel a rendőrök és döbbenetes szembesülés, hogy ez nem szurkolói mendemonda, hanem volt róla párthatározat is. Ez mutatta, hogy hogyan működött akkor az ország, tehát ahogy már utaltam rá, ez nemcsak sporttörténet, hanem a magyar társadalom történetének fontos szelete.

Hogyan kutatható a most a Fradi által letétbe helyezett, de még nem digitalizált anyag?

A levéltárnak van egy kutatóterme, ami olyan mint egy könyvtári olvasóterem. A nyitvatartási időben ingyen, egy látogatói jeggyel szabadon kutathat bárki. A kutatásról általánosságban elmondható, hogy érdemes elektronikus úton bejelentkezni, hiszen kell egy idő, amíg előkészítjük az anyagot. Tehát, amikor bejön valaki, akkor már itt lehet az anyag, a letétbe helyezett anyagoknál, amilyen a Fradi anyagai is előzetes engedély kell a tulajdonostól, jelen esetben a Fraditól, de a levéltárban van rengeteg olyan irat, ami nem most került be, de a fradisták számára érdekes, alapszabálytól, stadionterven át az említett párthatározatig vagy éppen a Fradi történetének meghatározó személyiségeinek életéről is rendelkezünk fontos dokumentumokkal. Dalnoki Jenő edzésnaplóját is a levéltár digitalizálta és ezután került a Fradi Múzeumba.

Személyesen mi a legkedvesebb Fradihoz kapcsolható meccsélménye?

’86 óta járok ki és úgy ’92 óta vagyok folyamatosan bérletes szurkoló. Régen a “B Közép”-be jártam, most már a gyerekeimmel az oldallelátóra. Elképesztően sok emlékezetes meccset élt át az ember itthon és külföldön, de ha egyet ki kellene emelnem, akkor talán a 2004-ben az utolsó fordulóban megnyert bajnoki cím a Debrecen ellen. De nemcsak a focimeccsekre emlékszem szívesen, de a kézilabda, vízilabda vagy éppen a hőskorszakban a Kisstadionban lejátszott hokimeccsekre, amikor 15 ezer emberrel szurkoltunk a rangadókon a Dózsa vagy a Lehel ellen.

Milyen olyan levéltári projekt van, ami érdekes lehet a várostörténet iránt érdeklődő, de nem szakember lokálpatriótáknak?

Elsősorban az Országgyűlési Könyvtárral létrehozott Hungaricana digitális oldalt ajánlom, hiszen ezen többmillió oldalnyi érdekes, fővárosi vonatkozású dokumentum, fotó, terv vagy éppen térkép. Komoly internetes archívummal rendelkezünk, tematikus Ybl archívumunk mindenképpen kiemelhető és a Holokauszt évfordulóra is készült egy profi oldal. Az internetes oldalunkat mindenképpen figyelembe ajánlom, hiszen rengeteg minden olyan érdekes adat is elérhető, amihez be sem kell menni egy könyvtárba vagy ide hozzánk.

Természetesen nálunk is mindenkit szívesen látunk, hiszen ez egy nyitott, ingyenesen látogatható intézmény, ahol a kollégák szívesen rendelkezésre állnak. Ha vaklaki budapesti és rokonai vagy a lakókörnyezete iránt érdeklődik, annak mindenképpen érdemes megnézni az adatbázisunkat, hiszen rengeteg olyan iratunk van, ami segítheti, hogy megismerje a történetüket. Mindig nagy élmény, ha valaki maga kutatja ki ezeket az adatokat. 35 kilométernyi anyagunkkal az ország második levéltára vagyunk és a világ egyik legnagyobb várostörténeti levéltárával büszkélkedhetünk.