Hosszú idő után kapott ki kézilabda csapatunk.

Rosztov Don 23-21 (13-11) Ferencváros
Gólok: Hornyák 4, Szekerczés 4, Kovacsicz 3, Pena 3, Lukács 2, Schatzl 2, Schatzl 1, Szamoránsky 1, Szekeres 1

A megszokott orosz körülmények között léptünk ma pályára: míg a játékosok vékony mezben, addig a szurkolók nagykabátban a lelátón, a pálya szélén pedig rezesbanda húzta a nótákat. Nagyon sok hibával indult a találkozó, mindkét oldalon. Nálunk a fal védekezése, hazai oldalon pedig Lunde volt kiemelhető. Igen gólszegény volt az első tíz perc, Sen találatával lett 4-2 oda, Elek Gábor ekkor kért időt és felhívta a csapat figyelmét arra, hogy túl sok az eladott labda és lassú a játék. Ezután Pena gyorsan hatalmas gólt lőtt, sajnos hasonló válasz érkezett rá a túloldalon. A Rosztov állandósítani tudta a három-négy gólos előnyt, mi pedig még – ha nem lettünk volna eléggé „megverve” Lundével – a szerencsével is hadilábon álltunk, ha csak a kapufáink fele bement volna, mi vezetünk a félidőben, és a kipattanóknál sem voltunk elég éberek. Ennek ellenére Hornyák és Lukács góljaival sikerült kettőre csökkentenünk a különbséget a szünetre.

A folytatásban orosz góllal indult a játék, amire Szekerczés hetesből válaszolt, majd érkezett a meccs első kiállítása, amivel nem igazán tudtunk élni, a Rosztov lehozta a kapust, egy Szikora védés után Melinda próbálkozott is az üres kapura dobni, de rövid lett a lövés. Aztán Szucsánszki állt ki, ezt az emberhátrányt viszont kihasználtuk, mi jöttünk ki belőle jobban. Schatzl találatával egy gólra jöttünk fel, de nem sikerült még mindig az áttörés. A 9. percben 15-13-nál Elek Gábor időt kért, a csapatot nyugalomra intette és továbbra is a gyors játékot hiányolta. Hirtelen gólváltás, majd hibák itt is, ott is és Zizi labdaszerzése után újabb hazai kiállítás következett. Ami katasztrófa volt részünkről, kapufa, bekapott hetes, és megint három volt közte. Kovacsicz és Pena góljával újra feljöttünk kettőre, az oroszok lengyel edzője ekkor időt kért. Szarka szélről bevette Lunde hálóját, így már a döntetlenért is mehettünk volna, ám két rossz védekezés és támadás után már megint három volt a hátrányunk, ám Szekerczés szerencsés hetesével és Hornyák bombájával újra már csak egy, ezután igencsak izgalmas percek következtek, hosszú gólcsenddel. Amit a Rosztov tört meg, az utolsó öt percre időkéréssel és két gólos hátránnyal indultunk neki. Hiába volt meg még itt is az esély a pontszerzésre, mindent Lundébe lőttünk, így elveszítettük a mérkőzést.

A vereségünk megérdemelt, hiszen a hatvan perc folyamán adódott több fordulópontnál sem tudtunk élni a lehetőséggel, sajnos a támadójátékunk nagyon akadozott, a kulcsembereink nem játszottak jól. Dicséret illeti viszont a védekezést, ami rendben volt.

Elek Gábor

Kicsit csalódott vagyok, a helyzeteinket jobban ki kellett volna használnunk. Majd felteszem a kérdést, hogy miért úgy és oda lövünk, ahova direkt kértem, hogy ne. Ma a Rosztov is magához képest gyengén játszott, nálunk az akarás megvolt, de nem tudtunk úgy koncentrálni, ahogy kellett volna, lehet, hogy a körülmények miatt – csarnok, hosszú utazás. Annak örülök, hogy ilyen teljesítménnyel is azért partiban voltunk, de ilyen sok hibát ilyen szinten nem engedhetünk meg magunknak. A Szuperkupa óta nem kaptunk ki, remélem ez most összerántja a csapatot, vissza kell állnunk arra a koncentrációs szintre, amelyen voltunk, ez menni is fog, de kell még egy kis idő ehhez, talán túl korán volt ez a meccs. Zizitől, Szanitól és a szélső játéktól sokkal több kell. Eret azért nem vágunk magunkon, csináljuk tovább a dolgunkat.