Szlovák válogatott labdarúgónkkal beszélgettünk a mai sajtócsütörtökön.

Nemsokára közeleg a derbi. Mit tudsz az Újpest elleni meccsről?
– Tudom, hogy ez a legnagyobb derbi, és azt is, hogy a Ferencvároshoz hasonlóan az Újpestnek is nagyon elkötelezett drukkerei vannak. Tisztában vagyok azzal, hogy ez mekkora meccs, nem csak a presztízs miatt. Legutóbb, a Debrecen elleni mérkőzés előtt is azt beszéltük az öltözőben, hogy ők olyan ellenfél, akik a tabellán elöl zárhatnak, úgyhogy nehéz lehet a párharc, viszont jól játszva biztosan győztünk. Az Újpest kapcsán ugyanezt gondolom, szerintem ők is esélyesek valamelyik jó helyezésre, úgyhogy hasonlóan nehéz meccsre számítok. Persze, előtte még van a Paks elleni mérkőzés, amelyen szintén szeretnénk nyerni, a cél az, hogy megőrizzük a 100%-os mérlegünket.

Mi történt a Zeljeznicar ellen?
– Csalódottan éltem meg a párharcot, mert úgy érzem, ha például most lenne a párharc, akkor tovább tudnánk jutni. De akkor, amikor kellett volna, valamiért nem jöttek össze a dolgaink, igazából az első meccset szúrtuk el nagyon, az meghatározta a visszavágót is. De ez már mögöttünk van, javítani nem lehet rajta, mostantól arra kell koncentrálnunk, hogy minél tovább maradjunk 100%-osak a bajnokságban.

Hogy érzed, tartósan tagja tudsz lenni a kezdőcsapatnak? Melyik poszton látsz erre esélyt?
– Legutóbb már benne voltam, most is bízom abban, hogy meg tudom tartani a helyemet. Sikerült gólt lőnöm, ami egy csatárt mindig bent tarthat a csapatban, így jó esélyem lehet megragadni a csapatban. Leginkább középen érzem magam egyébként otthon, de a széleken játszva sincs problémám.

Hány góllal lennél elégedett?
– Nem igazán szoktam ilyen jellegű célokat kitűzni. Ha jó játékkal segítem a klubot, akkor jönnek majd a gólok vagy a gólpasszok is, nekem szinte mindegy, melyikből van több. Ha elégedettek lesznek velem az edzők és a drukkerek, akkor biztosan én is az leszek magammal. Szlovákiában már voltam bajnok, nagyon szeretném a Ferencvárossal ezt az érzést újra átélni.