Az egyelőre csapat nélkül maradt Dani edzéslehetőséget kért és kapott a válogatott miatt.
– Csapat nélkül is meghívták. Ez ám a bizalom!
– Tartottam a kapcsolatot a kapitány úrral, ezért nem ért váratlanul, hogy számít rám a keretben. A helyzetem valóban nem túl rózsás, annyi benne a pozitívum, hogy a nagy ligák küzdelmei csak nemrégiben kezdődtek el, ha egyáltalán, szóval nem tizenöt meccses lemaradással küzdök. A válogatott erőnléti edzőjétől, Holanek Zoltántól kaptam egy személyre szabott edzéstervet, azt végzem jó ideje becsülettel, Telkiben pedig lesz majd’ egy hét a további kondicionális fejlesztésre.
– Azért a kezdőcsapatba kerülési esélyeit nyilván rontja, hogy nincs klubja.
– Azt vallom, hogy a válogatottban mindig a legjobb formában futballozóknak kell szerepelniük, majd a kapitány az edzőtáborban eldönti, az enyém milyen. A jövő héttől viszont a Ferencvárossal készülök, szóval a labdával is többet találkozom majd.
– Érdemes továbbgondolnunk népligeti becsekkolását?
– Gondolni bármit lehet. Én a válogatott miatt kapok edzéslehetőséget volt klubomban, ugyanakkor tény, hogy Somália eligazolásával egy poszt létszámhiányos lett…
– Amúgy idegesíti a jelenlegi állapot?
– Nem vagyok boldog miatta, elhihetik. Nem erre számítottam, miután szabadon igazolható lettem, de nem egyszerű csapatot találni. Illetve úgy pontos, és ez legalább biztató, hogy megkeresésekben nincs hiány, konkrét ajánlatokat is kaptam, ám nem tudtunk megegyezni.
– Naivan kérdezzük, miért?
– Az anyagiakon múlt, tény.
– Olyan horribilis summát kérne?
– Kérdés, kinek mi a horribilis. Egy átlagember biztos elszörnyedne, ha meghallaná, mekkora összegért nem hajlandó Tőzsér Dániel aláírni. Csakhogy a Parmával volt egy négyéves szerződésem, a klub időközben csődbe ment, a pénz jókora részét így elbuktam, azaz szeretnék jó szerződést kötni. Úgyhogy a nyilvánvaló szakmai szempontokon túl ez is lényeges.