Andris úgy készül, játszik a hétvégén.

– Szép számmal jöttek a gratuláló üzenetek?

– Úgy bizony, rengeteget kaptam.

– Többet, mintha Újpesten kötött volna ki?

– A családtagjaim, a barátaim biztosan ez esetben is gratuláltak volna, ám a biztatás akkor a lila-fehér és nem a zöld-fehér szurkolóktól érkezik.

– Sokakat meglepett, hogy az Újpest helyett a Fradi lett a befutó.

– Nem tisztem véleményt formálni a klubok közti üzleti lépésekről, maradjunk annyiban, hogy a Haladás rábólintott a Ferencváros ajánlatára, én pedig örömmel mondtam igent.

– Nem csodálom. A kiesés elkerüléséért harcoló együttesből lett a bajnoki cím első számú esélyesének labdarúgója. Nem lesz nagy ez az ugrás?

– Nem félek, ha arra gondol. Kellő önbizalommal jöttem az Üllői útra, bízom magamban, és megharcolok a helyemért a Fradiban.

– Vasárnap este: Haladás-FTC…

– Furcsa és pikáns, hogy már az első mérkőzésen a korábbi csapatom ellen szerepelek, ráadásul Szombathelyen. Motivációként fogom fel ezt is, és egy pillanatig nem aggódom a fogadtatás miatt.

– Célok?

– Csapatszinten a bajnoki cím és a Magyar Kupa-elsőség megvédése, magamtól pedig azt várom, hogy bebizonyítsam, nem érdemtelenül látott fantáziát bennem a klub. Óriási megtiszteltetés számomra, hogy a Fradiban szerepelhetek, és ígérem, mindent megteszek a csapatért. Fejlődni akarok, egyszersmind részese lenni a sikereknek.

– Szupertehetségnek nevezik, a magyar foci egyik legtöbbre hivatott játékosának. A budapesti zöld-fehéreknél megmutathatja, mit tud.

– Magam is így gondolom. Büszke vagyok rá, hogy akad olyan szakember, aki nagy jövőt jósol nekem. Ehhez persze fejlődnöm kell. Rengeteget, mindenben. A Fradi ebből a szempontból is tökéletes választásnak tűnik.

(Népszava)