Elmúlt június egy, így hivatalossá vált, hogy a miénk a magyar válogatott játékos.

Leandro az elmúlt öt és fél évet Cipruson, az Omoniánál töltötte. Ennyi idő után érthető, hogy nehezen hagyta ott a nicosiai együttest, ám a Ferencváros hívására nem tudott nemet mondani.

– Sok ismerős arccal találkoztam, olyan érzés, mintha hazatértem volna. Jók a körülmények, minden adott a Ferencvárosnál, hogy sikeres időt töltsek itt. Persze nehéz volt ott hagyni az Omoniát is, de a családommal közösen úgy döntöttünk, hogy hazajövünk.

Leandro akár már júliusban, az Európa Liga első selejtezőfordulójában szembekerülhet a szintén zöld-fehér ciprusi csapattal, de régi-új játékosunk inkább későbbi alkalmat választana a viszontlátásra.

– Nem örülnék neki, ha ilyen hamar kellene az Omonia ellen játszanunk. Inkább majd a csoportkörben! Nekem nagy álmom az Európa Liga főtáblájára jutni, hiszen a nicosiaiakkal többször is nagyon közel jártam hozzá. Legutóbb a Dinamo Moszkva ellen a 93. percben kapott góllal estünk ki. 2004-ben a Ferencvárossal az UEFA-kupában már eljutottunk a csoportkörig. Remélem, hogy most az Európa Ligában is felkerülünk a főtáblára.

(fradi.hu)