„Az a Noskó nevű” emlékezett vissza többek között két korábbi klasszisunkra is.

Noskó Ernő

Melyik rangadón „bőrözte fel” önt oda-vissza Varga Zoltán?
Attól tartok, hogy több találkozón is. Ő volt az egyetlen csatár, akitől tartottam. Utáltam ellene futballozni. Amikor készültünk a Fradi ellen, egész héten ideges voltam, és azt mondogattam, inkább bízzák rám Albert Flóriánt.

Csak azt ne mondja, hogy a Császár ellen könnyebb volt.
Annyival feltétlenül, hogy a Császár nem ment hátra a saját tizenhatosához a labdáért, jóval kevesebbet mozgott, így könnyebb volt vele tartani a lépést, még akkor is, ha zseniálisan cselezett. Ám Varga Zoli sokszor kérte el már a saját térfelén a labdát, aztán megindult vele, a jóisten sem tudta megállítani. Igazi zseni volt. Ami pedig a kötényeket illeti: 70-80 ezer ember előtt kiröhögtetni magam nem volt kellemes élmény…

NS