A szerdai döntő két hőse nyilatkozott honlapunknak a céljaikról és arról, hogy hogy érzik a Fradinál magukat.

Batik Bence:

Óriási lökés lehet ez a döntő nekem is, minden kitört a második gólnál, hiszen 3 éve vagyok itt, de a sérülések sokat hátráltattak. El is mentem kölcsönbe, hogy erősödjék, de mindig ide akartam visszatérni. Továbbra is sikereket szeretnék itt aratni. Jó a közeg a Fradinál, nagyon jóban vagyok mindenkivel, vevők a humoromra, most is, a szabadnapunkon egy csapattársammal szervezek közös programot. Remélem be tudom bizonyítani, hogy egy fiatal, magyar játékost is be lehet tenni, erre nemcsak edzésen, hanem fejben is készülni kell.

Varga Roland:

Csapatként értük el a sikert és erre büszkék lehetünk. Volt bennem izgalom, amikor idejöttem, de sokan biztattak, hogy ez az a hely, ahol focistának érezheted magad, ahol van teher a válladon, ahol van kihívás. Mindig nem fogok jól játszani sajnos, de mindent meg kell tenni a csapatért, ha azt kérik tőlem, hogy egész meccsen föl-le futkározzak, akkor azt fogom csinálni. Még sokszor szeretnék a Fradival sikereket elérni. Úgy érzem a szurkolók is azért fogadtak el, mert látják, hogy nekem a csapat az első. Doll érti a viccet, szereti a poént, de megköveteli minden játékostól a tiszteletet, nagyon jók az edzések, pörgősek, sok kis játékkal és csupa olyan dolog kerül elő, amivel a meccsen is találkozunk.