Vezetőedzőnket kérdeztük a mai sajtócsütörtökön.

Thomas Doll

Tegnap alighanem az volt az én bajom is egyesek – ha nem is a teljes csapat – játékával, ami a fütyülő közönségé: a szív, az akarat hiánya. Ez az én felfogásomba nem fér bele. Voltak játékosok, akik kevesebb lehetőséget kapnak általában, s most játszhattak, mégsem tettek meg mindent. Emiatt voltam dühös, nem az eredmény, nem is a játék miatt. Én azt gondolom, hogy ha valaki ebben a csapatban, ebben a csodálatos stadionban játszik, akkor mindent bele kell adnia, ahogy teszi Gera Zoli vagy Hajnal Tomi, vagy akár Somalia. Nehéz hónap áll előttünk, nyerni kell a meccseket, szerencsére a csapat is más lesz már a hétvégén is. Ha mérlegelnem kell, a kupagyőzelem fontosabb, hiszen tizenegy éve nem nyertünk Magyar Kupát. De a második hely is fontos, mert mutatná az előrelépést tavaly óta.

Természetesen már gondolkodunk az nyári változásokban, három-négy poszton erősítenünk kell a csapatot, erről egy ideje már egyeztetünk a vezetőséggel közösen. A felkészülés kezd összeállni a fejemben, le kell vonnunk a tanulságokat a tavaly nyárból, akkor finoman fogalmazva sem volt az igazi.

A Pécs elleni meccsre készülünk, biztos vagyok benne, hogy egy mentalitásában más csapat fut majd ki a pályára. Számolunk a helyi körülményekkel, az egy kisebb pálya, mint a mienk és felkészültünk a Jarni-csapat játékából is. Természetesen nyerni megyünk!