Visszavágó holnap a Népligetben.
Honvéd 12-7 Ferencváros
Negyedek: 3-2, 2-1, 2-1, 5-3
Gólok: Katonás 2, Roach 2, Jansik, Kolozsi, Nyéki
Jobban kezdett a hazai csapat, két fórból két gól, ezután viszont sikerült egyenlítenünk, előbb előnyből, majd megúszásból. Ekkor volt utoljára döntetlen a mérkőzésen. Nem igazán találtuk a játékunkat, a megítélt emberelőnyökkel nem tudtunk élni, valamint a centernek bejátszott labdák is többnyire használhatatlanok voltak és a szerencse is elpártolt mellőlünk, jó példa erre a Honvéd kapufája, ami végül Gárdonyi fejéről került a hálóba. Ennek ellenére valamelyest életben tudtuk tartani a reményeket a visszavágóra, 2-3 gólos hátrányt le lehetett volna dolgozni.
Ám az utolsó negyedben „megvadultak” a medence partján, ez a nyolc percet mutogatni lehetne „miért nem szeretem a vízilabdát” címmel. Mindkét oldalt sújtották, ám mi jártunk rosszabbul, hiszen Kolozsi 4 (négy) perces kiállítást kapott, ami nem jár le, így a negyed felét védekezésben és támadásban is emberhátrányban töltöttük. Így is sikerült tartani a három gólos különbséget, ám az erő és a koncentráció elfogyott, két gólt még lőttek a hazaiak. A győzelmük teljes mértékben megérdemelt, az arány lehetett volna kisebb.
Varga Zsolt
Megnehezítettük a dolgunkat, mert tizenkét kapott góllal nehéz nyerni. Sokszor jól védekeztünk, az emberfórokban és a támadások befejezésében azonba gyenge teljesítményt nyújtottunk, és ezeket javítanunk kell majd.Vad Lajos
Kihasználtuk az adódó lehetőségeinket, fizikálisan is jók voltunk, de vasárnap lesz még egy meccs.
