Külföldi kapitány lehet, további változások várhatóak.
10.10: A jelentős médiaérdeklődés mellett zajló eseményen az elnök mellett Vági Márton főtitkár, Nyilasi Tibor sportigazgató és Szalai László, az edzőképző központ igazgatója vett részt.
„Érdemes kiesni, máskor nincsenek ennyien” – jegyezte meg viccesen az elnök, miközben megérkezett a székház különtermébe.
10.15: Egy korszak lezárult a vb-selejtezőkkel és Egervári Sándor lemondásával, a szövetségnek viszont még számos feladata van a 2010-ben megkezdett stratégia megvalósítása érdekében.
„A 8–1-es hollandiai meccset, a bukaresti találkozót és a tegnapi meccs színvonalát nem igazán tudjuk magyarázni, a részletes kiértékelés majd október 29-én történik meg. A válogatottnak volt egy felívelő szakasza, de ez sajnos lekonyult – kezdte Csányi. – Lehet felelősöket keresni, de egy dolgot figyelembe kell venni: 2010-hez és 2011-hez képest kevesebb topligában szereplő játékosból tudott meríteni a kapitány, a helyükre pedig nem tudtak beépülni az itthon játszók.”
Az elnök hozzátette: a szövetség eleve a 2016-os Európa-bajnokságra való kijutást ígérte meg. A kapitány ugyan már 2014-gyel is kacérkodott, és az elnök is elhitte, hogy van esélyünk, de ez a sorozat végén meghiúsult.
10.21: Egy idő után csak azok a műhelyek kaphatnak majd támogatást, ahol kiváló edzők dolgoznak. Egy belga céggel végzik az utánpótlás műhelyek és az akadémiák kiértékelését, hogy pontosabb képet kaphassanak az ott folyó munkáról.
„Olyan klubok kapnak jelentős utánpótlás támogatást, ahol csak néhány hazai játékos szerepel. Erre azt mondom, hogy ahol állami pénzt használnak fel, nem hagyhatjuk tétlenül, hogy a magyar fiatalok elvesszenek a sportág számára. Szeretném elérni, ahol nem nevelődnek ki olyan játékosok, akik bekerülnek a felnőtt csapatba, ne kaphassanak támogatást. Vagy ahol nem tudnak bizonyos játékpercet játszani, váljanak szabadon igazolhatóvá. Ebben rendet kell tenni” – mondta el Csányi.
10.24: Csányi szerint nem lehet a válogatott sikeressége az egyetlen fokmérője a szövetség munkájának. Az elnök így több területet is érintve vázolta az MLSZ tevékenységét. A sportvezető elmondta, amikor átvették az irányítást, katasztrofális helyzetben volt az edzőképzés, még az is benne volt a pakliban, hogy az UEFA elveszi ezt a jogot. Szalai László azért kapott megbízást, hogy nagyobb teret kapjon az utánpótlás edzők képzése. Elkészült egy C-diploma, e nélkül nem lehet az utánpótlásban dolgozni a jövőben.
10.30: „A labdarúgásban kapott összes kritika össze sem vethető azzal, mint amit a devizahitelek kapcsán kaptam” – mondta tréfásan az OTP-elnök Csányi.
Az elnök elmondta, az MLSZ minden forinttal el tud számolni, az összes döntés megtalálható a honlapon. Az Ernst&Young végzi a szövetség könyvvizsgálatát, ez is garancia a tiszta működésre. A TAO-pénzből az MLSZ 11.3 milliárdot használ fel a 2013-14-es szezonban, ebből 3 milliárd az amatőr csapatok díjcsökkentésére, 2.5 milliárd Bozsik-programra, 4.8 milliárd az iskolai pályákra fordul.
„Amit vállaltunk, hogy tíz év alatt javítjuk az infrastruktúrát, tömegesítünk, ezt megtettük. 2009 és 2010 között összesen 7300 csapat versenyzett a szövetség rendszerében, most 9700. 194 új pálya létesült a programunk keretében, 403 településen újítottuk fel az öltözőket” – sorolta Csányi.
10.35: „Sajnos az utánpótlásból kijövő gyerekek nem jutnak elég lehetőséghez. A mostani bajnoki szezontól 25-ös keretből 8-nak kell Magyarországon neveltnek lennie, jövőre ez 12, utána 13. A keret fele így hazai nevelésű lesz. NB II-ben a tv-s pénzek elosztásával is motiváljuk a hazai játékosok foglalkoztatását.”
10.37: „Nem örülök neki, hogy nem egyöntetű a média és a szurkolók viszonyulása a stadion biztonsági projekt esetében. Pedig semmi többet nem kérünk, mint amit az UEFA is előír” – mondta Csányi, aki kifogásolta, hogy például a Ferencvárosnál külön választják az Újpest ellen pályára berohanók és a meccs után ott ünneplők esetét, utóbbiaknak jogsegély szolgálatot is nyújtva.
Ünneplésre is van lehetőség, de azt előre be kell jelenteni.
„Ebben kíméletlenek vagyunk, ebből nem engedünk. Előbb-utóbb lebontatnánk az összes kerítést. Nekünk is az a fontos, hogy sokan legyenek a stadionokban, és jó legyen a hangulat.”
10.38: Csányi hozzátette, hogy öt klubban már kiépült a kamerarendszer, jövő március végéig újabb nyolc csapatnál valósul meg. A felismerhetőség száz százalékra módosult.
10.42: Csányi Sándor végül a kritikákra reagált. Deutsch Tamás véleményét nem kommentálja, de tanácsot adna: a nála megvett beléptető kapuk még mindig ott állnak a raktárban, azzal tenné a legtöbbet, ha azokat valamilyen módon értékesítené tudná.
Az MLSZ-vezérkart távozásra felszólító Wintermantel Zsolttal állandó levelezésben van. „Ez nem politika, vegye komolyabban” – üzente vissza Csányi.
Kocsis Máténak azt üzente: a VIII. kerület soha nem pályázott. Hatról négyre csökkent a pályák száma, szóvivőként még sok területen tud hazudni, foglalkozzon mással.
10.47: „Volt válogatott játékosként egy dolgot fájlalok: hogy a csapat nem érezte át a felelősséget. Missziót kellett volna teljesítenie, de esküvőből temetést csinált” – mondta Nyilasi Tibor.
A sportigazgató szerint a Bozsik-program tartalmában, stratégiájában jó, de majd a külső jelentés sok mindenre választ ad. 2011 őszén indult a program, 140 ezer játékos van, ebből 12 ezer kislány. A felnőtt korhoz közeledve a legnagyobb lemaradás, erre kell fókuszálni.
„Vannak bőven tehetséges játékosaink, csak a megfelelő foglalkoztatással rá kell erősíteni, és versenyeztetni kell őket. Hullámzóak a teljesítmények, de a ’95-ös és a ’96-os korosztály kitölthet egy űrt, és pótolhatja a kiesőket. A ’95-ös korosztály az elmúlt évben 58 meccset játszott. Az NB III-ban nem lehet felkészülni a fontos meccsekre. Ezeknél a korosztályoknál is azt érezzük, mint a felnőtteknél, egy-egy jó eredményt vereség követ” – tette hozzá Nyilasi.
10.50: Nyilasi azt is elmondta, hogy sok esetben hiányzik valami plusz a fiataloknál. Ha a jelentés változásokat javasol, akkor ezeket megvizsgálja a szövetség. A klubokat is átvilágítja a belga cég. Más európai szövetségekkel való kapcsolat is segíthet. A 12 és a 15, illetve a 15 és a 19 éves kor közötti időszak a kritikus, ebbe kell belenyúlni. A szakemberek képzésben is változás kell, az edzők nem mindig fogékonyak a változásra, nem feltétlen akarnak tanulni.
11.00: Az edzőképzést januárban átvevő Szalai László azzal kezdte, hogy bár mindenki úgy véli, ért a focihoz és a neveléshez, nap mint nap tapasztalhatjuk az utcán, hogy mennyire jól neveltek a mai fiatalok.
„Az utóbbi 13 év arra irányult, hogy megfeleljünk az UEFA előírásainak. A figyelem azonban főleg a pro licencre korlátozódott, és kevésbé az utánpótlás edzőkre. Nem volt igazi számonkérés és követelmény sem, és az utánpótlás edző igazán azt sem ismerhette, mit nem tud” – mondta Szalai.
Felülvizsgálták a rendszert, az 5 és 13 évesek képzésére helyezték a fókuszt, a fő problémák itt vannak. Tanfolyami rendszert vezetnének be, 2020-ig az edzők számának növelése mellett a minőségre helyeznék a hangsúlyt.
Célként a szakmai hatékonyság megteremtését (új előadások, módszerek), a minőségbiztosítást (külföldi kollégák bevonása), a szakmai működési kontrollt (folyamatos tanulás, képzés előírása, ezek felülvizsgálata) jelölte meg.
Januártól a németekkel, a hollandokkal és spanyolokkal egyeztetve átalakították a tematikát az A-, B- és pro képzéseknél, valamint próbálták visszacsempészni a magyaros stílusjegyeket.
11.03: A felvételi rendszert is át kell alakítani, mondta Szalai.
„Attól, hogy valaki több száz meccset játszott az élvonalban, még nem lesz belőle jó edző” – emelte ki.
A licencek megújításának menete is szigorúbbá válik. Felvételeket készítenek az edzőkről, így visszanézhetik magukat kívülről. UEFA-diplomát adhatnak ki, amit Szalai nagy dolognak tart.
11.09: Miben volt igaza Szalai Ádámnak?
„Vasárnap kinn voltam az edzőtáborban, beszélgettünk Szalaival, nem pontosan ezt mondta el, mint hétfőn, de a lényegét tekintve igen. Nem volt kifogásom ellene, hogy elmondja. Nem érhetünk el kiemelkedő eredményt, amíg nincsenek top edzőink, játékosaink. Volt valóban egy felfokozott elvárás a válogatottal szemben, talán bennem is. A tartalmával nem vitatkoznék, a csapategységre nem tudom, milyen hatással volt” – mondta Csányi.
11.10: Mit szól a Fidesz-tagok felszólításához, hogy távozzon?
„Tőlük is sokan kérték már ugyanezt. Ha távoznék, azt mutatná, hogy rossz úton járunk, márpedig szerintem ez nem igaz. A labdarúgás egészét tekintve azon az úton vagyunk, amely az egyetlen járható. A kormány támogatása nélkül ez nem lett volna megvalósítható. A lemondás megfutamodás lenne, két év múlva lejár a mandátumom, ha ott úgy döntenek, távozom. Nagyon szívesen csinálom, de át is adom, ha arra van igény” – válaszolt Csányi.
11.14: Milyen a viszonya Orbán Viktorral? Nem túl sok a pénz a stadionokra?
„Telefonon beszéltem Orbán Viktorral, elemeztük a helyzetet, kiegyensúlyozott a viszonyunk. Már gyerekkoromban megvolt a kötődés a focival, egy dolog motivál elnökként, hogy legyen jó magyar futball. Ha nem láttam volna a kormányzati szándékot is az infrastruktúra és az utánpótlás támogatására, el sem vállaltam volna. Lehet mondani, hogy sok az erre fordított pénz, de úgy is lehet nézni, hogy a rendszerváltás után ezer pálya szűnt meg. Mi pedig a stadionok mellett a kisebb közösségek érdekeit is szolgáljuk, gondolok a grundokra, a tornatermekre, iskolai pályákra. Ezek társadalmi szempontból is hasznosak, persze elfogadom, hogy más területnek is szüksége lenne a forrásokra” – felelt Csányi.
11.18: Mi a helyzet a szövetségi kapitány kérdésével?
„Jelenleg hét-nyolc név a pakliban, közülük három-négy már vezetett topcsapatot. Tapasztalt, kemény edző kell, valószínűleg külföldi lesz. Nem kapkodunk, várjuk még a javaslatokat” – mondta Csányi.
11.20: A válogatott helyzetéről.
„Attól nem lenne jobb a helyzet, ha a románok elleni hazai meccs végét nem szúrjuk el, és most esetleg továbbjutásról beszélnénk – mondta Csányi, majd ismét viccelődni kezdett. – A hollandiai meccsnek én vagyok a legnagyobb nyertese, egymillió eurót felajánlottam a kijutás esetére, ezt most megspóroltam.”
„Nem tudom, hogy lesz-e meccs novemberre” – mondta a válogatott esetleges felkészülési programjáról.
11.22: Vági Márton MLSZ-főtitkár elmondta, hogy a válogatottban nincs meccsprémium, hanem az egész selejtezőre van keretrendszer, pontszámfüggő, játékpercfüggő, ki mennyiszer volt kerettag. A 35 fős stáb bruttó hárommillió eurót kapott volna továbbjutás esetén.
11.25: Csányi Egerváriról: „Egervárit mi választottuk ki, így megvan az elnökség felelőssége is, voltak olyan pillanatok, amikor éreztük, esetleg váltani kellene. Így a bukaresti meccs után is, vagy már korábban is. A hollandiai meccsben a nem megfelelő összeállítás és rossz taktika is közrejátszott.”
11.27: Csányi kérdésre válaszolva elmondta, van egy pénzügyi keret a gondolataiban, amit az új kapitányra költene, ez nagyobb összeg lesz, mint ha egy hazait választanának, de hamar meg is térülhet.
11.28: Lehet visszaút a válogatottba Huszti Szabolcs számára. Csányi nem értette a sokáig fenntartott ellenséges viszonyt, de megérti Egervárit, aki többször is tett lépést a Hannover légiósa felé. Az elnök több külföldön játszó tapasztalt válogatottat is szívesen látna a szövetségben, például akár a mostaniak közül Hajnal Tamást.
11.30: A magyar klubcsapatok nemzetközi kupaszerepléséről.
„Összességében a felsorolt lépések, a hazaiak arányának növelése, a fiatalok beépítése válasz erre. Nem vagyok külföldi ellenes, Marco Caneirától például lehet tanulni, egy, a nemzetközi kupában induló csapatnál elfogadható, hogy vannak ilyen légiósok” – mondta Csányi.
11.38: Irreális elvárás volt a vb-szereplés kiharcolása?
„Sokáig élt a remény a pótselejtezőre. Az elején talán ötven százalék sem volt az esély, ez nőtt a sorozat első felében, ezért akkor úgy tűnt, nem irreális az az elvárás, amit a játékosokkal szemben támasztottak. Kívülről nagy nyomást érezhettek, de az elnökségtől nem” – válaszolt Csányi.
11.40: Lesz-e megtisztulás a magyar futballban?
„A licencrendszert évek óta szigorítjuk, nem mondom, hogy nem lehettünk volna szigorúbbak az elmúlt három évben, de akkor talán nem tudtuk volna lejátszani a bajnokságot. Az UEFA által bevezetett pénzügyi fair play is komoly lépésekre kényszerít. A játékos kereskedelem, ügynökök szerepének ügyében vannak kétségeim, de úgy tűnik, a FIFA sem jutott dűlőre még a kérdésben. De foglalkozunk vele, mert nem egészséges a helyzet.”
forrás: nso.hu




