Holland játékosunk beszélt a beilleszkedéséről, az első meccs élményéről.
Nagyon jó érzés volt rögtön három pontot érő gólt szerezni, az egyik legkülönlegesebb nap lett az életemben, ahhoz tudom hasonlítani, amikor a Heerenven csapatában debütáltam a holland élvonalban. Tizenéves koromban nem holland példaképeim voltak Ronaldo, majd sérülése után Didier Drogba lett máig a kedvencem. Mindennap azért küzdök, hogy közelebb kerüljek hozzájuk, heti egy-két nap külön edzést is végzünk ennek érdekében Julian Jennerrel.
Mielőtt ideigazoltam néhány napig gondolkodtam, hogy ezt akarom-e, készen állok-e rá. Ezekre igennel feleltem, majd megnéztem Budapestet, nagyon tetszett, ahogy fogadtak a klubnál, hogy újra bajnokok akarnak lenni, ennek megvalósításban részt venni megtiszteltetés. Természetesen Moniz személye is sokat nyomott a latban. Hollandiában technikásabb, taktikusabb a foci, a magyarok szívvel, erőből játszanak.
Azt a tréner dönti el, hogy legközelebb kezdek-e, persze én mindig szeretnék játszani, de ha csere vagyok azt is elfogadom. Az a lényeg, hogy száz százalékot nyújtsak. Még szép, hogy bánatos voltam, amiért Pécsen nem voltam kezdő, de nyugi, mondtam magamban, ha az edző beállít mutasd meg mit tudsz. Pozitív maradtam, talán emiatt is sikerült gólt lőnöm.
A magyar nyelvből egyelőre: a „szia, sziasztok, Hajrá Fradi” megy. Böde Dani is megtanítana nekem egy gyakran hallott szót, de a többiek lebeszélnek a használatáról. Azt mondják nem szép…
forrás: Nemzeti Sport
