A Nógrádfoci készített remek interjút középpályásunkkal.
– Köszönöm, hogy a nogradifoci.hu rendelkezésére állsz! Legelőször is azzal kezdeném: hogy vagy? Ha jól tudom mandulaműtét után lábadozol. Mikor tudsz újra a többiekkel együtt készülni?
– Köszönöm jól, most már teljesen egészséges vagyok. Négy hetet kellett kihagynom a műtét miatt, 5 napja edzek a csapattal és alig várom, hogy bebizonyíthassam magamnak és a Mesternek, helyem van a kezdőcsapatban.
– Kicsit kanyarodjunk vissza a múltba. Annak idején, hogy kerültél a Ferencvároshoz?
– Már kisgyerekként meghatározó szerepet töltött be az életemben a Ferencváros. Soha nem felejtem el, amikor otthon ült a kanapénkon Rakonczai András és Telek András. Azt mondták mindenképp a Fradit válasszam, láttak bennem jövőt. Aztán amikor Rakonczai András utánpótlás vezetőként később megkeresett, hogy szeretettel látnak a csapatban, nagy örömmel csatlakoztam.
– Mit éreztél 2012. május 19.-én, amikor hazai közönség előtt bemutatkozhattál a Fradi felnőtt csapatában?
– Nagyon meglepődtem, hiszen én a második csapattal edzettem abban az időben. Aztán az egyik edzés után odajött hozzám Lipcsei Peti és azt mondta, hogy Détári Lajos számít rám a hétvégén a Siófok elleni bajnokin. Amikor ezek után még a kezdő tizenegyben is helyet kaptam tényleg eufória kerített hatalmába, pláne hogy 8-10 ezer ember előtt mutatkozhattam be, hazai pályán, az Albert Stadionban.
– Bár tudomásom szerint egy évvel ezelőtt voltak külföldi ajánlataid is, te mégis kitartottál a Fradi mellett és meghosszabbítottad a szerződésedet. Miért döntöttél végül így?
– Jól tudod, a Hoffenheim elég komolyan érdeklődött irántam, de maradtam. A döntésemet nagyon egyszerűen meg tudom indokolni, Lipcsei Péter személye volt.
– Ricardo Monizról gyakorlatilag csak pozitív véleményeket olvashatunk játékosai szájából. Ezt a megállapítást mi sem bizonyítja jobban, mint sem az, hogy nem is oly régen ő lett az NB1 játékosainak szavazatai alapján az elmúlt idény legjobb edzője. Szerinted miért jó edző a Mester?
– Ő egy nagyon jó edző, erős egyéniség, aki egy új színt hozott nem csak a Ferencváros, de az egész magyar foci életébe. Azt gondolom, hogy az ő általa képviselt játékstílus, a támadó foci preferálása teljes mértékben illik a Ferencvároshoz. Örülök, hogy bizalmat szavazott nekem, igyekszem a jövőben is megmutatni egyben bebizonyítani, hogy számolhat velem. Tudom, hogy nagyon nehéz dolgom lesz, hisz az elmúlt hetek kiesését pótolnom kell, leginkább erőnlétben. De nem ijedek meg ettől, inkább kihívásként fogom fel.
– Ricardo Moniz már nem egy alkalommal kijelentette, hogy számít önre. Ez teher, vagy épp ellenkezőleg? Feldobja ez a gondolat?
– Mindenképpen feldob. Egy játékos számára az a legpozitívabb visszacsatolás, ha az edzője számít rá, és ezt ki is mondja. Természetesen ez rengeteg pozitív energiával tölt fel. Mindent el fogok követni, hogy megháláljam ezt a bizalmat.
– Kikkel van a legjobb viszonyban játszótársai közül?
– Az összes magyar játékossal nagyon jó a viszonyom, rengeteg időt töltünk együtt az edzéseken kívül is. A külföldiek közül Julian Jennert említeném. Ő volt az, aki a felnőtt csapatnál töltött első edzése után a szárnyai alá vett, és szinte a fiaként kezel. Fiatal játékosként nagyon sokat jelent számomra, hogy egy ilyen tapasztalt és tehetséges focista támogatását élvezhetem.
– Személy szerint mivel lenne elégedett a szezon végén?
– Az FTC-nek csakis a bajnoki cím lebeghet a szeme előtt. Ezt várják el a szurkolók, a vezetők, és mi magunk, a játékosok is.
– Mint megyénkben köztudott, érsekvadkerti gyökerekkel rendelkezik. Édesapja a helyi klub elnöke, egyik bátyja a csapat edzője, a másik pedig a csatára. Mennyire követi figyelemmel volt együttese szereplését?
– Hétvégenként, amikor csak tehetem, kilátogatok a meccseikre és szorítok értük. A nehéz időkben nagyon sokat segítettek nekem lelkileg, mindig barátként viszonyultak hozzám. Sok játékossal napi szinten tartom a kapcsolatot.
