Az erdélyi származású támadót kérdezte a Nemzeti Sport.
– Hogyan került képbe a Ferencvárosnál?
– Az élethez kell némi szerencse, no meg az sem árt, ha az embernek jó kapcsolatai vannak. A nővérem Szentendrén dolgozik, Margaretovics Mile vendéglőjében, aki óriási Fradi-drukker, korábban segítette az FTC női kézilabdacsapatát. Amikor megtudta, hogy lejárt a szerződésem, szabadon igazolhatóvá váltam, felvette a kapcsolatot a Fradi vezetőivel. Hát így történt.
– Ez még nem jelenti azt, hogy zöld-fehérbe öltözhet.
– Ezzel tisztában vagyok. Már az is megtiszteltetés, hogy a Romániában is hihetetlenül népszerű magyar klub lehetőséget ad a bizonyításra. Már túl vagyok a kötelező orvosi vizsgálaton, hétfőn pedig edzésre kell jelentkeznem. Nincs bennem félsz, kirobbanó erőben érzem magam. Szeretném bizonyítani, hogy méltó vagyok a Fradi-mezre, a Fradi hagyományaihoz.
– Mit kell tudni eddigi pályafutásáról?
– Azt, hogy román bajnoki címmel büszkélkedhetek. Kétezer-hét és kétezer-tíz között a Galati futballistája voltam, tagja a bajnokcsapatnak. Ötvenegy első osztályú meccsen szerepeltem, ez a szám sokkal, de sokkal több lenne, ha három évvel ezelőtt nem szenvedek súlyos szárkapocscsonttörést. Műtét, hosszú kihagyás és a szokásos újrakezdés. Nem volt egyszerű, ráadásul a Galati akkor már kölcsönadott, így szó szerint alulról kellett újra építkeznem.
– Legutóbb a román harmadosztályban szerepelt. Onnan bekerülni a Fradiba…
– Gólkirályi címet nyertem, és korábban már bizonyítottam, hogy legalábbis első osztályú futballista vagyok. Most is van több ajánlatom Romániából az első és másodosztályból, de szívesen kipróbálnám magam Magyarországon. A Fradi vonzása Romániában is erős.
– Igaz, hogy Selymes Tibor, a román válogatott egykori klasszisa a rokona?
– A keresztapám.
– Sokat tanulhatott tőle.
– Legalábbis igyekeztem ellesni sok mindent.
