Vezetőedzőnk mellett Abu Fani állt a média rendelkezésére a mai sajtótájékoztatón.

Őszintén szólva igen, nagyon nehéz volt számomra kívülről nézni a csapatot és a barátaimat ezen a szinten játszani, ez nekem is nagyon hiányzott. Úgy gondolom, ez a legjobb színpad minden játékos számára. Természetesen készen állunk a visszavágóra, nekünk ez olyan, mint egy kupadöntő. Ki kell mennünk és a legjobbunkat kell nyújtanunk, elvégezni a munkánkat itthon a szurkolókkal együtt. Jól érzem magam, mindig boldog vagyok, ha ott lehetek a csapatban és segíthetek. Az első meccsen sok helyzetet kihagytunk, de ezen nem síránkozhatunk, holnap egy nagyon fontos meccs vár ránk, a klubra és a szurkolókra. Természetesen a Ludogorec is azért jön, hogy elvégezze a dolgát, de mi készen fogunk állni, a legjobbunkat nyújtjuk és megnyerjük a meccset. Egy csapattal egy szezonban négyszer vagy ötször játszani mindig nehéz, mert három-négy meccs után már nincs túl sok meglepetés, nagyon jól ismerjük őket és ők is ismernek minket. De a végén nekünk ez olyan, mint egy döntő, el kell végeznünk a munkánkat. Tavaly elszalasztottuk az esélyt, hogy a következő szintre léphessünk, úgyhogy idén ezt nagyon akarjuk, szóval holnap biztosan készen állunk majd.

– Mohammed Abu Fani

Sok helyzetünk volt a Ludogorec ellen, és ahogy a meccs után is mondtam, a két gólt el lehetett volna kerülni. Nem kifejezetten a lövésre gondolok, különösen a második gólnál, mert az egy remek befejezés volt, hanem az azt megelőző akciókat meg lehetett volna állítani. De az biztos, hogy az első félidőben annyi helyzetünk volt, hogy be kellett volna biztosítani a győzelmet. Én mindig akkor aggódom, ha a csapat nem alakít ki helyzeteket, az probléma, de ez most nem volt probléma, kialakítjuk a helyzeteket és ezt kell folytatnunk holnap is.

Ugyanolyan teljesítményt várok, mint múlt héten, mi voltunk a jobb csapat, megérdemeltük volna a győzelmet, nem is kérdés. Az a meccs idegenben volt, nem túl jó pályán, ahogy láthatták. Ugyanaz a mentalitás, ugyanaz a lendület kell. A legnehezebb dolog a fociban gólt szerezni, csatárként magam is tudom, hogy ez a legnehezebb dolog. Ki kell használni a helyzeteket. Hiszek benne, hogy ezzel a csapattal és kerettel elég erősek leszünk holnap, remélhetőleg nem kapunk gólt, gólszerzésre pedig mindig képesek vagyunk.

Egy meccs 90 percig tart, nem 10 percig, nem 5 percig, hanem 90 percig. Mindegy, hogy a 85. percben szerzel gólt, vagy az első percben, a másodikban, az ötödikben vagy a tizedikben, az nem számít. Egy dolog nem változhat, az a mentalitás, hogy menjünk előre a győzelemért. Legyünk intenzívek, legyünk agresszívek, ne hagyjunk nekik túl sok időt gondolkodni. Itthon, a saját szurkolóink előtt a hangulat hihetetlen lesz holnap. Alig várom, nagyon izgatott vagyok emiatt. Elég tapasztalatom van már az UEFA sorozataiban menedzserként és játékosként is, tudom mi kell a győzelemhez, és azt is tudom, mi kell ahhoz, hogy mindenki egy irányba húzzon. Ez lesz a helyzet holnap is a csapattal, a szurkolókkal és mindenkivel, aki ehhez a klubhoz kötődik.

Soha nem gondolkodom azon, mi lenne a legnagyobb siker, soha nem gondolok erre. Csak arra gondolok, ki van előttem, mi a következő meccs, legyen az az MTK vagy bárki más. A holnap a legfontosabb dolog számomra, nem érdekel a vasárnap, nem érdekel a jövő csütörtök, csak a holnap érdekel. Nem érdekel a saját egóm, voltak nagy pillanataim a karrieremben, nagyon-nagyon nagy pillanatok futballistaként és edzőként is, de soha nem egyénként gondolkodom. Csak tisztán a csapatra gondolok, hogyan tudok segíteni a csapatnak, hogyan tudok segíteni ennek a klubnak a következő szakaszba lépni, ez nem rólam vagy bárki másról szól.

Nem árulhatom el, hol fogunk gondot okozni nekik, egy-két-három-négy-öt-hat kamera van itt és figyelnek, de ha tudni akarja utána, ön innen való vagy Bulgáriából? Ferencváros szurkoló? Oké, akkor majd utána elmondom…

Nincs első számú kapus, nincs első számú középhátvéd, nincs első számú középpályás, nincs első számú csatár és nincs első számú cserejátékos. Senki sincs biztonságban, senki, mert ha futballistaként azt gondolod, hogy biztonságban vagy, akkor változik a mentalitásod, visszaesik a minőséged és ez kihat a csapatra. Minden nap küzdened kell az edzőpályán, hogy te legyél az első a posztodon. Gyűlölöm ezt, hogy „első számú kapus”, ez évekkel ezelőtt volt, amikor én játszottam, hogy ő az első számú, az emberek mondják ezt. Keményen edzel, keményen játszol, megkapod a lehetőséget a játékra, és ez ugyanígy igaz minden egyes játékosra. Dibusz visszatér még ebben a szezonban.

– Robbie Keane