1967-ben éppen szenteste kapott nem akármilyen hírt, miközben kisfia, Flóri még két hetes sem volt. Minderről 1987 karácsonyán a Fradi Műsorfüzetben mesélt:

– Hogyan, hol tudtad meg a nem mindennapos örömhírt?
– December 24-én otthon voltunk, csöngött a telefon a feleségem vette fel a kagylót és az MTI-ből Boskovics Jenő hangja szólalt meg: – Európa legjobb labdarúgójának a feleségével beszélek? Ircsi – a feleségem — csak nevetett nem vette komolyan az egészet, átadta a kagylót nekem. Én is csak lassan fogtam fel a dolgot, akkor, amikor Jenő már a részletes listát, az elért szavazatok számát is olvasta. Hát csodálatos érzés volt! Mint ahogy az egész 1967-es év: kezdve a brazíliai vendégszerepléstől, az FTC bajnokság, Flórika születése, és ugye a karácsonyi szuper ajándék, az Aranylabda!

– Hogyan zajlott le életed nagy pillanata, az Aranylabda ünnepélyes átadása?
– 1968. május 4-én éppen a névnapom volt! – akkor rendezték a magyar-szovjet válogatott mérkőzést. Eredetileg úgy volt, hogy a Népstadionban vehetem át a szép trófeát, de aztán úgy döntöttek, hogy majd a meccs utáni vacsorán. így tehát a Népstadion 80 ezres közönsége helyett a Gundel étterem 80 vendége előtt adta át Max Urbini, a France Football főszerkesztője az Aranylabdát. Az esemény így sokat veszített ünnepélyességéből, amit a francia labdarúgó szakíró is kifogásolt. Mindenesetre az Aranylabda történetében ez volt az egyetlen olyan átadás, amely nem stadionban, nem nézők előtt történt.