A fiúk is megverték a regnáló olimpiai bajnokot – a VB-döntőben Spanyolországgal csapunk össze.

Férfi vízilabda, VB, elődöntő
Szerbia 18-19 Magyarország
Negyedek: 3-6, 5-2, 4-8, 4-1
Fradista gólok: Manhercz 4, Fekete 4, Nagy Ák. 3, Vámos 1, Vigvári Ve. 1

Beszámoló: Fradi.hu, MVLSZ, NSO, VLV
Teljes mérkőzés: MédiaKlikk

Fekete Gergő

Jó volt, jó volt, jó meccs volt. Nem játszottunk jól egyébként, de hát…, amíg 19-et lövünk, addig egész jó. Nyilván le kellene redukálni a kapott gólok számát. Ez egy nagyon jó szerb csapat, nagyon jó kvalitású játékosokkal, Mandic, Jaksic, Cuk, mind világklasszisok. Viszont a mi csapatunk, úgy gondolom, hogy jobb volt. Nagyon sok emberhátrányt kaptunk, de fel tudtuk őket őrölni a végére. Jó feladat volt, élveztem Mandic őrzését, egyébként edzésen mindig fogom, tehát volt lehetőségem gyakorolni, szerencsére. Nagyon jó játékos, nagyon erős, de látszott azért, hogy a végére ő is frusztrált lett.

Manhercz Krisztián

Az első szó nyilván a gratuláció a csapatnak, mert azt gondolom, hogy tényleg csapatként tudtuk megnyerni ezt a meccset. És azért mondom ezt, mert voltak olyan periódusai a mérkőzésnek, amikor akadoztak a dolgok, de hatalmas volt a szívünk a legfontosabb pillanatokban, nem estünk szét elöl-hátul, végig biztattuk egymást. Nyilván voltak elkerülhető gólok sokat kaptunk a kapufától, volt épphogy becsorgó, de azért azért ne felejtsük, hogy 22 emberhátrány és három büntető volt ellenünk, ez a szerb válogatott pedig egy világklasszisokkal teletűzdelt csapat. Nagyon jól játszották az emberelőnyöket, a veszélyes játékosaik effektívek voltak, és tényleg azt gondolom, hogy ezeket a tulajdonságaikat csak csapatként tudtuk semlegesíteni. És hát…, kicsit elővettük újra a régi idők magyar pólóját: hogyha hátul nem megy, legalább lőjük túl az ellenfelet. Amikor a végén időkéréses fórban voltunk, azt nagyon türelmesen tudtuk megjátszani. Nem dadogott a kézben a labda, Vigvári Vendel nagyon magabiztosan lőtte be. Olyan pillanat volt ez, amikor remeghetett volna a kéz, de nem remegett meg.

Nagy Ákos

Tényleg nem találok szavakat. Egyszerűen egy ilyen áthatolhatatlan boldogságfal van most előttem, és egy mámoros, szerelmes köd, nem is tudom, mit mondjak, boldogság leng körül. Ha belegondolok, hogy ez egy VB-elődöntő, akkor lehet, hogy kicsit berezeltem volna… Így próbáltam a meccs stílusát felvenni, és segíteni ott, ahogy tudok. Én most konkrétan nem is tudnék felidézni egy momentumot se a meccsből, tényleg egy ilyen nagy egybefolyó öröm volt az egész meccs.

Varga Zsolt

Nagyon jól kezdtünk, meggyőzően játszottunk, de a szerbek pontosan tudják, hogyan nyerjék meg az ilyen mérkőzéseket, ezért nagyon kellett figyelnünk a végén. Megnehezítették a dolgunkat, mert hátul is jók, a centereik is erősek, rengeteg emberhátrányt kaptunk. Az volt a győzelem kulcsa, hogy túllőttük őket – persze nyilván védekezésben is megtettünk mindent, voltak blokkjaink és labdaszerzéseink is. Ha nem is fáradt el mindenki a szerbektől, mert Dusan Mandic azért a végjátékban is hozta a formáját, de más játékosokon láttam a fáradtság jeleit. Óriási taktikai csata volt, hogy kit tudunk kipontozni a kulcsembereik közül, igyekeztünk megfogni őket. Sokat készültünk együtt az elmúlt években a spanyolokkal, az idén is többször játszottunk ellenük, nagyon erős válogatottról van szó. Örülök, hogy ott vagyunk a döntőben, egyben megragadnám az alkalmat, hogy gratuláljak a női válogatottnak, amely szintén nagy utat járt be, az elődöntőben is fantasztikusan játszott. Méltán lehetünk büszkék mindkét csapatra.