A ’96-os szezonban a Pireusz ellen hasonló helyzetben „beugró” Szeiler Józsefet kérdezték.
Szeiler József
1996-ban az Olimpiakosz elleni UEFA-kupa mérkőzésen védtem, mert posztriválisom Hajdu Attila megsérült, így én lettem az első számú kapus. Több mint egy évet nem védtem előtte, viszont jó versenyzőtípusként, feldobtak ezek a helyzetek, akárcsak Gróf Dávidot. Ha a bemelegítésnél sérül meg a játékos, és helyette neked kell beugranod, akkor a váratlanul kialakult szituáció miatt úgy érzed, kisebb rajtad a felelősség és ez felszabadító. Dávidon is lehetett látni, hogy nem jött zavarba, magabiztos volt és rutinos kapusként, aki jól ismeri az Üllői úti közeget, állt helyt. Dénesre nagy szerep hárult az utóbbi időben, mind a klubcsapatánál, mind a válogatottban. Fontos láncszeme az együtteseknek, de olykor a kapusoknak is pihenniük kell. Lehet nem véletlen a mostani sérülése. A nagy meccsterhelés miatt Európában már számtalan gárda cserélgeti kapusait, ami motiváció szempontjából jó, hiszen mentálisan nem törnek meg a második számú hálóőrök.
