A Fradi és a Dózsa „öregjeit” kérdezték a mai meccs előtt.
Ebedli Zoltán több mint tíz éven keresztül a Fradi fazonszabászának számított, de miután összeütközésbe került edzőjével, Vincze Gézával, egy bajnokság erejéig kényszerűségből átnyergelt újpesti oldalra. – Sokan dicsérik Piscitellit, de ahogy szoktam mondani, a gólt ő sem védi ki… Mivel az ideális alkatúnál alacsonyabb kapuvédő, ez tálcán kínálja az alkalmat a kiválóan fejelő Vargának – fogalmazott Ebedli. – Az Újpestnek ezt az idényét további építkezésre kell felhasználnia, egyelőre azonban nem veszélyes a Fradira, mely ugyan a 14. fordulóban a Diósgyőr elleni 3-3 alkalmával egy ideig előnytelenebbik arcát is mutatta, de ez vasárnap a Szusza-stadionban nem fordul elő. Az FTC összeszedettebb kollektíva, ezért egy-két góllal nyer. Amire másrészt ezt a véleményemet alapozom: a cserejátékosainak tudásszintje meghaladja az újpestiekét – mondta.
Martos Győző szerint a Diósgyőr elleni bajnoki után felüdülés volt látni a zöld-fehérek játékát, „hiszen több kiváló teljesítményt láthattunk. Varga Barnabás kiemelkedően játszott, de tetszett Abu Fani és Maiga teljesítménye is. Kady pedig azért érdemel dicséretet, mert az egész mérkőzésen két jó megmozdulása volt: egy gólpassz és egy remek gól! Mást nem is kell csinálni egy találkozón Örömteli, hogy a csapat idén is összecsiszolódott, és kezdi megszokni a nemzetközi kupamérkőzések légkörét…” – tette hozzá a Fradi korábbi kiválósága. Martos szerint a csapat kétarcúsága elsősorban azzal magyarázható, hogy a Fradi futballistái az Európa Liga találkozókon jobban koncentrálnak, „az NBI-es meccseket pedig azért veszik könyelműbben, mert úgy vannak vele: előbb-utóbb úgyis nyernek. De mint tapasztaljuk, ez nem mindig jön be. Igaz, ehhez hozzájárul a szakmai stáb néhány érthetetlen döntése is – mint például a Diósgyőr elleni tartalékos öszeállítás. Ezt egyetlen ellenféllel szemben sem engedhetjük meg magunknak!” Martos Győző amondó, éppen ezért a vasárnapi derbit sem szabad félvállról venni senkinek az Üllői úton. „Ne tévesszen meg senkit, hogy a Ferencváros 17 derbit nyert meg zsinórban, hiszen egyszer minden sorozat megszakad. De remélem, ez nem most történik meg, bízom benne, hogy a három nap elegendő lesz arra, hogy a kulcsjátékosok felfrissüljenek.”
A Fradi-legendák közül Mucha József is kulcsfigurája volt az 1975-ös KEK-menetelésnek, és persze, a Malmö elleni kupacsatáknak. A lefújást követően természetesen ő is még hatása alatt volt a maiak 4-1-es diadalának. „Nagyon tetszett a mérkőzés, és hogy ennyire magabiztosan vertük a Malmőt, a teljesítményünk különösen a második félidőben, a harmadik gólunk után csúcsosodott ki igazán. Nyilván az is rányomta a bélyegét az egész találkozóra, hogy a 11. percben már 2-0-ra vezettünk; ezután történt egy kis visszaesés, a tizenegyesgóllal az ellenfelünk visszajött a meccsbe, mely után – számomra kissé érthetetlenül – kicsit visszaálltunk. Voltak időszakok, amikor picit aggódnunk kellett, de a harmadik találatunk után megnyugodhattunk, a negyedik gól pedig már a hab volt a tortán. Összességében dicséret illeti a csapatot, mert odatették magukat – a közönség pedig hozta a szokásos, kiváló formáját.” Nem véletlen, hogy Mucha szerint is a csapat egyre jobban megszokja a nemzetközi kupameccsek légkörét, „de hát ez azért sem meglepő, hiszen az utóbbi években mindig eljutottunk valamelyik sorozat főtáblájára. A szezon elején azért is döcögött kicsit a gépezet, mert a keret fele kicserélődött, új szakmai stáb érkezett, így nyilvánvaló, hogy a játékosoknak és Pascal Jansennek össze kellett csiszolódnia. Ezzel együtt, ha egy kis szerencsénk van, az Anderlechtet legyőzhettük volna, a Tottenham ellen pedig összejön a döntetlen. De hát így sem lehet okunk a panaszra!” A Fradi kétarcúságával kapcsolatban a korábbi válogatott középpályás elmondta, „mivel az Európa Ligában a Fradi rendkívül erős riválisokkal találkozik, melyek többsége kis szerencsével akár a BL-főtáblán is szerepelhetne, ezért a mieinkből is kijön a jobb teljesítmény, és a játékosok – tudat alatt – jobban koncentrálnak, mint az NBI-es mérkőzéseken. De már így sem vallottunk szégyent, a továbbjutás pedig újra csak hab lenne a tortán. A lényeg, hogy mindig a következő mérkőzés legyen fókuszban, és ahogy a nagy öregek is mondják: a tyúkokat majd este kell megszámolni…” S ha már a következő mérkőzés: Mucha József szerint az Újpest elleni derbi, nehezebb lesz, mint a Malmö elleni találkozó! „Hiszen az alapjátékosokból nyilván nagyon sokat kivett a csütörtöki kupameccs, kérdés, miként sikerül a frissítés és a regeneráció. Nagyon nehéz derbire számítok, de természetesen bízom a Fradi sikerében. S bár az utolsó négy meccsen három döntetlen is becsúszott, nem féltem a csapatot, ám hosszú távon a legfontosabb az újabb bajnoki cím! Már csak azért is, mert csak így van esélyünk újra Európa elitmezőnyébe kerülni…”
A hazai lila-fehérek vasárnapi esélyeit nem látja túl rózsásnak Harsányi László egykori U23-as Európa-bajnokunk. Az újpestiek korábbi középső védője azzal kezdte: ha a Fazekas László, Göröcs János, Bene Ferenc, Dunai Antal, Zámbó Sándor összetételű ötösfogat rohamozná Dibusz Dénes kapuját, a vendégeknek fikarcnyi esélyük sem lenne. – Bár a portugál André Duarte és Bese Barnabás többnyire megfelelően végzi a védőfeladatát a lila-fehéreknél, de hajlamosak a könnyelműségre, azt pedig Varga Barnabásék megbüntethetik. Döntő faktornak ígérkezik az, hogy Fran Brodics és Matija Ljujics miként veszi fel a harcot a Fradi-védelemmel. Harcias hangulatú rangadóra van kilátás, ha Riccardo Piscitelli újpesti kapus hozza jó formáját, és az újpesti középpályás-sor felveszi a harcot Mohamed Abu Faniékkel, úgy a döntetlen megszerezhető. Ezúttal a ferencvárosiak malmára hajthatja a vizet az, hogy szakvezetése egyik ászát húzhatja elő a másik után, és a támadói veszélyesebbek. A hazai védősornak több félnivalója van, mint annak idején nekem az Újpesten eltöltött öt idényemben volt, amikor Branikovits Lászlóék ellen kellett középső védőként helytállnom. – nyilatkozta Harsányi.
Pályafutása alatt, ahogy mondta Káposzta Benő, megszámlálhatatlan mérkőzést játszott a Fradi ellen. A derbi már akkoriban is különlegességnek számított. – Mondhatnám, hogy egész héten különlegesen készültünk a találkozóra, de ez nem igaz – kezdte a visszaemlékezést a Dózsa, 19-szeres válogatott futballistája. – A tréningeken sem csináltunk mást, mint annak előtte, de én, ha egyedül maradtam, azonnal a meccsen agyaltam. Mi lesz? Hogy fog sikerülni? Kikkel áll fel a Fradi? Igaz-e, hogy Albert Flóri nem játszik?
Göröcs János, az újpestiek felejthetetlen Titije mondta mérkőzés előtt az öltözőben a fiúknak, hogy mindenki hajtson, haljon meg a pályán, hogy kedden együtt mehessenek a pénztárhoz. – Igen, Titi nem beszélt mellé – mondta mosolyogva a lilák egykori védője. – De, higgye el mindenki, nem csak a pénz miatt tettük oda magunkat, a Fradit legyőzni hatalmas büszkeség volt. Ha győztünk, mindenki mosolygott ránk a piacon, mi voltunk a legszebb fiúk, ellenben, ha zakó lett a nóta vége, bizony kijutott a dorgálásból alaposan.
Káposzta jól emlékszik azokra a meccsekre, amikor Fenyvesi Mátéval nézett farkasszemet a pályán, illetve megpróbálta megakadályozni a gyors szélsőt, hogy jó beadásaival hozza helyzetbe Albert Flóriékat. – Volt gondom elég, hiszen Máté vagyis a Tüske – akivel nagyon jóban voltam – úgy futott, mint a nyúl, alig értem utol, ha megindult. Sportszerűen játszottunk, de néha azért csörgött a csont, én is kénytelen voltam oda pakolni neki, hogy ne siessen már annyira. Nekem sem volt könnyű dolgom, de képzeljék magukat Noskó Ernő helyébe, neki hol Varga Zoli, hol Albert Flóri jutott a derbiken.
Káposzta Benő természetesen ma is figyeli az utódokat, szorít a csapatért, bár már a Megyeri útra nem megy ki szurkolni. – Otthon a tévé előtt mérgelődök, vagy éppen örülök, attól függ, hogyan teljesítenek a fiúk. Szerencsére az utóbbi időben egyre jobban összeállt a csapat, talán még a dobogó sem kizárt az idény végére. De azt ne kérdezzék tőlem, mi lesz a derbin, mert arra nem tudok válaszolni. Ott másképpen pattog a labda, teljesen mindegy hányadik helyen áll a két csapat a tabellán.
