A KEK és a BL után az Európa Ligában is összemérjük erőnket a kijeviekkel – bemutatónkból az is kiderül, mi változott ellenfelünknél a legutóbbi találkozásunk óta.

A fontos kereskedelmi útvonalon (Konstantinápoly és Skandinávia közt) helyet foglaló Kijevet az általánosan elfogadott legenda szerint a szláv Kij alapította – nevét is tőle kapta. Egy magyar történész, Padányi Viktor szerint azonban a tarján törzsbe tartozó Keve, Csák és Geréb építette a települést a 9. században, a Kijev név pedig Kevére utal. A szovjet történetírás 1982-ben ünnepelte alapításának 1500. évfordulóját – hogy pontosan mikor történt az, azt természetesen nem tudni.

A 10. században egy varég, azaz skandináv viking vezér, Rurik megalapítja a Ruszt, két fiának, Valdemárnak és Jaropolknak adva át Novgorodot és Kijevet. Valdemár (Vlagyimir) megtámadja és megöli testvérét és elfoglalja Kijevet, ekkor alakul ki a Kijevi Rusz, azaz a kijevi nagyfejedelemség. 988-ban felveszik a kereszténységet. A 11. században szentté avatott Valdemárt Jaroszláv követte, aki létrehozta a Ruszkaja Pravdát, az első törvénykönyvet, valamint a helyi metropóliát – Anasztázia lánya egyébként I. András felesége lett.

Kijev úgy 1000 évvel ezelőtt

A 12. században Kijev elvesztette súlyát a Ruszban, előbb a kun fenyegetések miatt, a 13. században pedig a tatárjárás során lerombolták a várost. A következő évszázadokban Kijev területét a tatárok, az Arany Horda uralta, miközben megerősödött a Moszkvai Nagyfejedelemség, amelyből a tizenhatodik század közepén alakult ki a cári Oroszország. Kijev 1362-ben a Litván nagyfejedelemséghez került, majd a lengyel-litván unió révén a lengyel királyhoz.

Kijevi barlangkolostor, 1890

Az orosz csapatok 1658-ben foglalták el, de valódi jelentősége csak a 19. században, az ipari fejlődéssel (többek közt a vasút megérkezésével) lett újból. 1917-ben a februári forradalom után az ukrán népköztársaság autonómiát kapott, az októberi forradalom után azonban Lenin hadat üzent és 1918 február elején megérkezett a vörös hadsereg. Három napnyi ágyúzás mellett mérges gázokat is használtak a szovjetek. A csatában mindössze 300 ukrán vesztette életét, az ezt követő vörösterrorban azonban 5000-en hunytak el. 1941-ben a náci Németország támadta meg a várost, a 2.5 hónapos ostromban óriási volt a szovjet katonai veszteség, a németek két éven át birtokolták a várost. 1991-ben a FÁK-ból kiváló Ukrajna fővárosa lesz Kijev. A 2014-es majdani tüntetéssorozatot követően kezdődött a 2022-ban az orosz inváziós kísérlettel háborúvá fajuló orosz-ukrán konfliktus – ez a mai ellenfelünkre is komoly hatással volt.

A mai meccs helyszíne épp a háború miatt Hamburg – az odalátogató fradistáknak a Városháza, a Szent Mihály templom és a város legérdekesebb kiállítása, a Miniatur Wunderland (Miniatűr csodaország) megtekintését ajánljuk, utóbbi Németország egyik leglátogatottabb múzeuma. A 2000-ben induló modellvasútat az elmúlt évtizedekben folyamatosan bővítették, ma 1700 négyzetméternyi területen 16 kilométernyi H0-ás sínen 1200 vonat fut, 12000 vagonnal, többezer épülettel, egyéb járművel.

A kiállítás része a Volksparkstadion is, a mai találkozón helyszíne, amelyben folyamatosan zajlik a helyi derbi, a HSV – St. Pauli összecsapás. Az 51.500-as stadionban két VB- és két EB-meccseit is rendeztek, az idei EB öt találkozójával együtt – az eredetileg 1953-ban megépült stadiont a 2006-os VB és a 2024-es EB előtt is felújították. Az előző szezonban a Kijev riválisa, a Saktar Donyeck játszott itt. Fontos megjegyezni, hogy a lezárt ukrán légtér miatt az út 18 órát vesz igénybe vendéglátóinknak.

Volksparkstadion

Szergej Rebrov korábbi klubját 1927-ben a Dinamo / Dózsa-klubok szovjet szövetsége alapította, az egyesület a szovjet titkosszolgálathoz tartozott. Első tétmeccsét 1928-ban játszotta. A klub az első stadionját 1933-ban kapta meg, amely ma is hivatalos otthona. A II. világháború során lebombázták, 1954-ben építették újjá – 2008-ban pedig Valerij Lobanovszkijról nevezték el a 17.000-es futballpályát. A legtöbbször azonban a Dinamo a ma hetvenezres Olimpiai / Köztársasági stadionban játszik, melyet a 2012-es EB-re építettek újra.

1936-ban az összszovjet bajnokság egyik alapítója volt a kijevi Dózsa, amely az első két szezonban a második helyen végzett. A második világháború alatti náci megszállás a Dinamót is parkolópályára tette. A nagyrészt a korábbi Dinamo-játékosokat alkalmazó Start a német Flakelf ellen játszott meccsét (Start 5-3 Flakelf) a szovjet propaganda az évtizedek alatt rendkívül híressé tette. Azt terjesztették, hogy a „halálmeccsen” győztes Dinamo-játékosokat a németek nem sokkal később bosszúból megölték. A történet alapján sikeres regény és számos sikeres szovjet, amerikai és magyar film is készült. Ilyen volt Fábri Zoltán 1961-es filmje, a „A két félidő a pokolban”, az 1962-es szovjet „A harmadik félidő” vagy az Oscar-díjas John Huston rendezte, Budapesten készült, a magyar futballisták mellett Pelét, Michael Caine-t és Sylvester Stallonét is szerepeltető „Menekülés a győzelembe” is. Erre a történetre alapozott az 1974-es „The Longest Yard” Burt Reynolds-szal, ennek remakeje Adam Sandlerrel (magyar címe „Csontdaráló”) és a Vinnie Jones-féle Mean Machine („Gépállat SC”) is.
A történet azonban nem igaz. A játékosoknak nem esett bántódása, a két csapat közös fénykép elkészülte után még koccintott is, a szovjet rendszer által mártírokként kezelt labdarúgókból pedig többen náci kollaboránsként a Dinamo felügyelőszervének, a titkosszolgálatnak a vendégszeretetét élvezte a háború után.

Start vs. Flakelf

A klub 1954-ben nyerte az első szovjet kupát (ebből 9-et gyűjtött össze), 1961-ben az első bajnokságot, melyből 13 darabot szedtek össze a Szovjetunió széteséséig. Legnagyobb sikereit a klub otthonának névadója és Szergej Rebrov mentora, Valerij Lobanovszkij vezetésével érte el a Dinamo. A kétszeres válogatott labdarúgó 34 évesen lett a Dinamo edzője, melyet két megszakítással 4 évtizeden át, összesen 20 évig irányított, közben volt szovjet, egyesült arab emirátusi és kuvaiti kapitány is, majd 2002-es halála előtt rövid ideig az ukrán válogatottat is vezette. A ’70-es években a taktikus Oleg Bazileviccsel közösen építették fel tudományos alapokon a Kijevet, Lobanovszkij volt felelős az edzésekért, a terhelést kicentizve tudták a maximumot „kivenni a játékosokból”. Fontos eleme volt a játékuknak a letámadás és a „totális futball”. Első 9 éves időszaka alatt 5 bajnoki és 5 kupagyőzelmet gyűjtöttek be. Fájdalmunkra ezen korszak legnagyobb sikere az 1975-ös, svájci KEK-döntő volt, amelyet épp ellenünk nyertek meg 3-0-ra. Ezek után a BEK-győztes Bayern ellen a Szuperkupát is begyűjtötték – az aranylabdás pedig Oleg Blohin lett.

Valerij Lobanovszkij

1982-ben szovjet kapitány lett, de miután leváltották, 1984-ben újra a Kijev kispadjára került, immár egyedül. 1986-ban ismét megnyerték a KEK-et, ezúttal az Atletico Madridot győzték le 3-0-ra. Blohin, Zavarov, Belanov mellett az első 1990 utáni sztárigazolásunk, Rácz Laci is a csapat tagja volt ennek a csapatnak – ahogy ott volt a társkapitányként Lobanovszkij által irányított 1986-os szovjet csapatban is, amely 13 Kijev-játékossal a keretében verte a magyar csapatot 6-0-ra Mexikóban. Igor Belanov az aranylabdát is elnyerte 1986-ban. Aranylabdát nyert később Rebrov kijevi és válogatott csatártársa, Andrej Sevcsenko is, de ő már az AC Milan játékosaként.

Sevcsenko, Blohin és Belanov

A szovjet állam felbomlása után a független ukrán bajnokság első 9 szezonját a Kijev nyerte meg, az azóta nagy riválissá lett Saktar Donyeck 2001-2002-ben volt először bajnok. Ezekben az években, az 1992-ben épp a Saktartól szerződtetett Szergej Rebrov is a sikerek egyik legfőbb letéteményese volt, 1992-2000, majd 2005-2008 közt 163 gólt szerzett a kijev kék-fehér színeiben (ezzel Blohin után második a klubrangsorban), és rengeteg Sevcsenkó-találatot készített elő. Egy hete sokat emlegettük a Bajnokok Ligája 1997-1998-as kiirását, amikor az Eindhoven, a Newcastle és a Barcelona előtt lettek elsők a csoportjukban, a spanyolokat oda-vissza, összesítve 7-0-ra ütve. A következő évben egy gólra voltak a BL barcelonai döntőjétől, az azt emlékezetes meccsen elvesztő Bayern az elődöntőben egy góllal volt jobb Rebrovéknál.

Szergej Rebrov a Dinamo játékosaként

A 2000-es évek első évtizedében szinte folyamatosan BL-csoportkörös csapat volt a Kijev. A 2008-09-es szezonban a BL-csoportkör harmadik helyéről kerültek át az UEFA Kupába, ahol a szintén ukrán Metaliszt Harkov és a PSG kiverése után elődöntősök lettek – itt épp a nagy rivális Saktar állta útjukat. 2011-ben pedig a portugál Braga ejtette ki őket az Európa Liga negyeddöntőjében.

2014-ben váltotta az addigi másodedző, Szergej Rebrov a másik klubikon Oleg Blohint a kispadon, s azonnal meg is nyerte az ukrán kupát, majd 2014-15-ben 5 éves szünet után a bajnokságot is, ráadásul egy évre rá duplázott. A Rebrovval nyert 2015-16-os címe a kijeviek utolsó bajnoki sikere. 2014-15-ben az EL-ben csoportelsők lettek az Aalborg, a Steaua és a Rio Ave előtt, a Guingampot és az Evertont is kiverték, a negyeddöntőben a Fiorentina azonban már rágós falatnak bizonyult. A következő évben a Chelsea, Porto, Makkabi trió mellett lettek másodikok a csoportban, a City verte őket ki 3-1-es összesítéssel a folytatásban. 2016-17-ben a Saktar visszaelőzte a klubot a bajnokságban, amelyik a BL-ben is csak csoportnegyedik lett, a Napoli, a Benfica és a Besiktas mögött. Szergej Rebrov nem hosszabbította meg szerződését – a többi pedig már inkább számunkra történelem.

Szergej Rebrov a Dinamo edzőjeként

A csapat 2017-18-ban, majd egy évvel később is a 16 közé jutott az EL-ben, előbb a Lazio (2-4), majd a Chelsea (0-8) ütötte ki őket. Tavaly, akárcsak mi, a Dinamo is harmadik lett az EL-csoportjában (Koppenhága, Malmö, Lugano). Idén a harmadik selejtezőkörben kapcsolódtak be a BL-be, a holland AZ Alkmaart fogadták hazai pályán, 2-0-lal küldték haza őket. A playoffban a belga Genttel sorsolták össze a kék-fehéreket, kettős győzelemmel búcsúztatták őket a belgák. Előbb idegenben 2-1-re, majd hazai pályán 3-0-ra nyertek.

A Saktar 2018-19-ben 12, tavaly 23 ponttal előzte meg őket a bajnokságban, az is csak az utolsó pillanatban dőlt el, hogy a második helyen végezve indulhatnak a BL-ben. Ezek után a klubot 1993-óta irányító Szurkisz-családot képviselő Igor a Saktarral rendkívül sikeres román edzőlegendát, Mircea Lucescut nevezte ki a gárda élére. A pályán ez nagy sikert hozott eddig: bejutottak a BL-be, a szuperkupát 3-1-es meccsen nyerték el a donyeckiek elől, akiket 7 forduló után 4 ponttal (17-13) meg is előznek a bajnokságban is. A rengeteg tehetséges fiatalt alkalmazó csapatnak a hírek szerint tartást, szerkezetet adott az új edző – akit a kijevi ultrák azonban továbbra sem fogadnak el. Emlékezetes, kinevezése után (a klub első számú jelöltje épp a mi mesterünk volt) egy nappal lemondott Lucescu, majd mégis elvállalta az állást.

Igor és Grigorij Szurkisz

Bár anyagilag a klub a Saktar mögött „kullog”, a Spiegel által nyilvánosságra hozott iratok szerint a Dinamo 2011 és 2017 közt 324 millió dollárt (100 milliárd forintot) költött 82 labdarúgó átigazolására egy Newport nevű cégen keresztül.

A 2020-as két ellenünk lejátszott mérkőzés (2-2, 0-1) után tavasszal harmadikként a Brugge ellen az EL-ben (1-1, 1-0) még továbbjutnak, a Villareal ellen estek ki a tizenhat közt (0-2, 0-2). A következő szezonban bajnoki másodikként is a BL-ben kezdhettek, ott a Benfica ellen egy pontot szerezve lettek csoportnegyedikek, a portugálok mellett a Bayern (1-2, 0-5) és a Barcelona (0-1, 0-0) volt az ellenfelük.

A 2022 márciusában a Szurkisz-testvérek az ukrán sajtó szerint 18 millió euró készpénzzel menekültek át a magyar határon. Ezt ők azóta is tagadják, s bár nem élnek Ukrajnába, többször visszatértek oda és ha csökkent költségvetéssel is, de továbbra is működtetik a Dinamót.

2022 nyarától főleg Lengyelországban játszották a nemzetközi meccseiket, az ukrán bajnokságban, ha alacsony nézőszámok mellett is, de hazai pályán (a 16.000-es stadionjukba, csak 1700 jegyet adnak el, mert a bunkerben csak ennyien férnek el légiriadó esetén) játsszák, az idei EL-sorozatra költöztek Hamburgba, az ottani jelentős ukrán diaszpórára hivatkozva.

A 2022-23-as szezonban Fenerbahcén és a Sturmon is túljutottak a BL-ben, mindkétszer hosszabbításban, azonban a playoffban a Benfica lesimázta őket (0-2, 0-3), az EL-ben a Rennes, a Fenerbahce és a Larnaca mögött lettek egy ponttal negyedikek – ezt a pontot Cipruson szerezték. A bajnokságban is csak negyedik helyen végeztek, így csak a Konferencia Liga selejtezőjében indulhattak. A görög Ariszt tizenegyesekkel még kiverték, a Besiktas ellen a playoffban azonban két vereséggel estek ki.

A tavalyi szezonban ismét sikerült megszerezniük a második helyet, ezzel megint a BL-selejtezőkben indulhattak. A Saldanhával felálló Partizant nagyon elverték (6-2, 3-0), a Rangers sem jelentett akadályt (1-1, 2-0). A BL-playoffban a Salzburg azonban már megálljt parancsolt a Kijevnek (0-2, 0-1). A főtáblán eddig a két római klubbal (Lazio 0-3, Roma 0-1) és a Hoffenheimmel (0-2) játszottak – ma pedig mi jövünk.

Már 2020 óta visszavettek a költésekből, 2021-ben Vitalij Mikolenkót adták el 24 millió euróért az Evertonnak, 2023 januárjában egy millióval kevesebbért Ilja Zabarnyit a Bournemouthnak, Viktor Cigankovot 5 millió euróért vitte a Girona. A 2020 óta igazolt légiósok többsége 2022 óta szinte folyamatosan kölcsönben játszik: a 6 millióért igazolt Vitinho, a DAC-ból szerződtetett Ramírez (1.5 millió), a Viborgtól vett Justin Lonwijk (1.5 millió) és Kaheem Parris (1 millió) is ilyen. 2020 óta összesen 18 milliót költöttek. Idén nyáron a kolumbiai kölcsönjátékost, Brayan Ceballost kívéve mindenkit az ukrán bajnokságból igazoltak – Ceballos nemzetközi meccsen eddig 19 percet kapott.

A csapat a bajnokságban 11 forduló után az Olekszandrijával holtversenyben első. A csapat edzője a 92-szeres korábbi válogatott kapus, Olekszandr Sovkovszkij, aki 23 évig, 41 éves koráig védte a kijevi kaput 1993 és 2016 közt – így Szergej Rebrov csapattársa és játékosa is volt. 2018-ban 5 évig Sevcsenko mellett a válogatott másodedzője volt, majd Sevcsenko távozásakor Lucescu mellé szegődött a Kijevhez. Lucescut helyettesítette 2023 májusában 8 meccsen, majd mikor a veterán edző novemberben egy Saktar elleni vereség után lemondott, véglegesen is kinevezték. A bajnokikon remekül teljesít, 39 meccsen 32 győzelem, 5 döntetlen mellett csak 2 vereséget szenvedett el – igaz a Zubkovval felálló Saktar ellen csak kétszer irányította csapatát (0-1, 1-1).

Általában 4 védős rendszerben játszatja a Dinamót, a nemzetközi porondon leginkább 4-3-3-ban, igaz, a Roma ellen 5-3-2-ben álltak fel. Irányítani akarja a játékot, eddigi 9 nemzetközi meccséből csak egyszer, épp a Roma ellen nem náluk volt többet a labda (41.5%, átlagosan 56%). A letámadásuk nem túl intenzív (PPDA 10.8), de hatékony (mindkét Salzburg elleni találkozón 30 feletti volt az ellenfél térfelén a labdaszerzések száma). A Roma elleni meccsen kívül nem eröltették a hosszú labdákat (9%). Az átlagos xG-jük 1.31, ebből 1.44 gólt szereznek – ezt persze a Partizan elleni párharc 9 gólja (4.88 xG-ből) alaposan felül, míg a főtábla (3 meccs, 1.47 xG, 0 gól) alulmúlja. Az ellenfeleiknek 1.56 xG-nyi helyzetből 1.33 gól jön össze.

Az idei nemzetközi meccsekből 8-on a régi ismerős, Buscsan védte a kaput (1.33 xcG, 1.29 gól), csak a Roma ellen nem. A védelem két szélén Timcsik és Dubincsak játéka várható. Középen Tarasz Mikavko 19 évesen is alapember, mellette Popov játszana, de ő elvileg sérült. Nem lenne meglepetés, ha a debreceni születésű 23 éves Bilovar Krisztián helyettesítené. A védelem előtt Volodimir Brazsko, míg előtte két oldalt Mikola Saparanko és Mikola Mikaljenko játéka várható, ha az utoljára szeptemberben pályára lépő nyári igazolás, Olekszandr Pikhaljonok nem tudja vállalni a játékot.

A centerposzton nem lenne meglepetés, ha nem a Zorjától 2.5 millióért vett panamai Eduardo Guerrero játszana, akinek eddig csak 1 találata van a szezonban, hanem a már 8 gólig jutó, házi gólkirály 22 éves Vladiszlav Vanat. A jobbszélen a csapat legnevesebb játékosa, a 35 éves Andrij Jarmolenko, vagy a fiatal Nazar Volosin játszhat, túloldalt a 29 éves, 2 éve a Zorjától igazolt Vladiszlav Kabajev abszolút alapember. A legeredményesebb játékos (8+3) az említett Vanat, a legeredményesebb előkészítő, 2020-ban is játszó Saparenko (4+8). A 32 éves jobbhátvéd Karajaev 5+3-as mutatóval rendelkezik, de csak a Hoffenheim ellen játszott az EL-ben, míg a csapatkapitány Vitalij Bujalszkij csak 9 percet kapott eddig nemzetközi meccsen.