Labdarúgó csapatunk vezetőjével, Orosz Pállal beszélgettek.

Nem is olyan régen megmosolyogták, még gúnynevet is aggattak önre, amikor azt a célt tűzte ki, hogy a Ferencváros állandó résztvevője legyen a nemzetközi kupasorozatok főtáblájának, csoportkörének. Szólíthatom Csoportkör Pálnak?
Nekem ez sosem fájt, a csipkelődés mindig benne van a sportban. De nem véletlenül mondogattam, mondogattuk, hanem mert hittük. Először azt, hogy bajnokok leszünk. Majd a fejlődést látva tűztük ki célul az európai csoportkört. Mikor 2019-ben tényleg sikerült bekerülnünk, Kubatov Gábor, a Ferencvárosi Torna Club elnöke rögtön készített is egy közös képet velem azzal a felirattal, hogy „Csoportkör Pállal”, szándékosan így írva. Nem gondoltam volna, hogy egymás után ötször is a főtáblán leszünk, akkoriban csodának tartottam volna. Főképp, hogy mi mindig az első selejtezőkörből indulunk, és négy párharcot kell sikerrel megvívnunk.

A régióban nem sok ország klubjai büszkélkedhetnek az FTC-éhez hasonló mutatóval. Az Európa­ Konferencia Ligában borítékolható az első két hely egyike és a továbbjutás?
A csoportunk van olyan erős, mint jó néhány kvartett a magasabban jegyzett Európa Ligában. A rajton hazai pályán 3-1-re legyőzött szerb Čukarički például megverte a regnáló bajnok Crvena Zvezdát. Az olasz Fiorentina játékoskeretének értéke a hatszorosa a miénknek, továbbá tavaly éppen döntőt játszott az EKL-ben. A Genk azért veszélyes, mert nem közönségcsalogató név, ám erős csapat, hiszen a belga bajnokság bombaerős. Idén tavasszal a nyolcaddöntőben játszottunk az EL-ben, és ugye evés közben jön meg az étvágy, azaz ezúttal is szeretnénk megérni a tavaszt.

Dejan Stankovićnak impozáns múltja van: játékosként hat olasz bajnoki címet, KEK- és BL-győzelmet szerzett, edzőként háromszor vezette bajnoki címig, kétszer kupagyőzelemig a Crvena Zvezdát. Hogy esett a választás a 45 éves szakemberre?
A sportszakmai megítélése nem az én feladatom. Van erre egy stáb Hajnal Tamás sportigazgató vezetésével, de a döntéseket mindig közösen hozzuk meg, legyen szó játékosról vagy edzőről. Én úgy gondolom, hogy karakterében Dejan áll a legközelebb a Fradihoz az eddigi edzőink közül. Nem ismer lehetetlent, az Inter edzője akar egyszer lenni, tehát nagy céljai vannak, ahogy nekünk is. Láttuk, milyen játékosként, igazi dúvad. Azt mondta, azt a csapatot akarja látni, amely odamegy, lerendezi, megy tovább. Ezt a stílust képviseli, ugyanakkor nagy tisztelettel van az ellenfelek iránt.

Manapság divatos a Ferenc­városnak és a magyar labda­rúgó-válogatottnak szurkol­ni. Van arra konkrét számadat, kimutatás, hogy mekkora a Fradi bázisa?
Amikor Kubatov Gábor lett az elnök, az első dolga volt 2011-ben, hogy elvégeztetett egy nagy felmérést. Azóta kétévente megcsináltatjuk az újabb reprezentatív felmérést ugyanazzal a céggel. Látjuk a tendenciákat, egyre több mindenre kérdezünk rá. Az országhatárokon belül 1,040 millióról 2,2 millióra nőtt a Ferencváros-szimpatizánsok száma. Első és másodpreferenciás szurkolókról beszélünk, az első a Fradinak drukkol, a másik a települése csapatának és nekünk. A 2,2 millióból 1,3 millióan számítanak erős kötődésűnek, akik pénzt, időt, energiát is szentelnek a Fradira, nem csak szimpatizálnak velünk. Tudatosan építgetjük ezt is, persze nyilván sokat számít a teljes klub megítélésében, ha a foci sikeres. Egy ekkora bázis óriási lehetőség és felelősség is egyben, ezért is folytatunk oktatótevékenységet, szervezünk programokat, indítunk számtalan projektet évről évre, és nyitottunk családi szektort.

Költői túlzás azt állítani, hogy a Ferencváros focicsapata nemzeti ügy?
Mindig is nemzeti értékeket képviselő egyesület volt. Ne feledjük, olyannyira féltek a klubtól a kommunizmusban, hogy elvették a nevét és a színét, ezért Kinizsi néven, pirosban kellett játszania. Édesapám rengeteget mesélt erről. A Fradi a nemzeti hovatartozás jelképe volt akkoriban. Másrészt most, hogy már nemzetközi szinten jelen vagyunk, bizonyos értelemben az ország csapata a miénk. Kerültem olyan groteszk helyzetbe, hogy azt hitték, Puskás Ferenc Ferencváros-játékos volt… Szerintem országimázs-formáló erőnk van a rendszeres nemzetközi jelenlétünkkel. Kötnek bennünket Budapesthez, Magyarországhoz, márkaként pedig óriásit változtunk az utóbbi időben.

A teljes interjú: Mandiner