Az egykori Dózsa játékos és edző, Herédi Attila értékelt.

– Nézhető, élvezhető meccs volt. Ősi igazság, hogy egy csapat annyit tud játszani, amennyit az ellenfele enged. Ezúttal a Fradi dominált, intenzíven futballozott, nyomás alatt tartotta a Diósgyőr kapuját, amely sokkal kevesebbet vállalt előrefelé – kezdte a Rangadó.hu állandó szakértője, Herédi Attila, az Újpest egykori válogatott játékosa, majd vezetőedzője. – A második félidő elején volt egy megingása a Ferencvárosnak, azt kihasználva egyenlítettek a vendégek. Voltak lehetőségei a DVTK-nak is, de alapvetően visszaállt, vagy benyomta a Fradi, ezt nem lehet eldönteni. Nem érdemtelen a fővárosiak sikere, és ismét bizonyosodott, hogy igazán jó focit csak nézők előtt lehet produkálni, mert a futball a nézőkért van. Aki kint volt, és aki a tévében nézte, annak is élmény volt ez a találkozó. Érdekesség, hogy William Alves minden gólban benne volt: Ugrai mellette ment el az első előtt, ő lőtte a kapufát a második előtt, és az ő felszabadító rúgása pattant Jovanovics kezéről Böde elé a harmadik előtt. Az utóbbi esetben egyébként láttam már kifelé szabadrúgást… A Fradi többet tett azért, hogy nyerjen, a Diósgyőr pedig kevesebbet akart vagy tudott vállalni a támadójátékból.

forrás: rangado.hu