1. Keretrendszer és módszertani háttér
Az FTC vezetőinek 127 évre visszanyúló értékelése két strukturális tényező figyelembevételét igényli: a kettős irányítást (társadalmi elnök és ügyvezető elnökök) és az aktív szakosztályi normalizálást. Mivel egy elnök nem "szerezhetett" trófeát olyan sportágban, amelyben az FTC még nem működtetett csapatot, minden megszerzett trófea és európai kupadöntő pontszáma elosztásra kerül a hivatali idő alatt létező aktív főcsapatok pontos számával (Naktív(t)).
Elnöki és politikai idővonal (1899–2026)
Méretarányos Gantt-idővonal a klubvezetés párhuzamos mandátumairól és az 5 történelmi korszakról.
Vízszintes tengely: 1899–2026. A sávok hossza pontosan arányos a hivatali idővel. A rövidített feliratokon a családnevek szerepelnek. Kattintson bármelyik sávra a részletes profil megnyitásához.
📋 Részletes elnöki adatlapok megtekintése (34 vezető kronologikus kártyája)
Lenyitás (+34 kártya)
Vizuális teljesítményanalitika
Az összesített pontszám, az éves hatékonyság és a szakosztályi megoszlás többdimenziós értékelése.
Top 12 elnök: összesített pontszám és éves hatékonyság
BuborékelemzésÖsszehasonlítja az összesített szakosztály-normalizált pontszámot (SZN-FSZT, vízszintes tengely) az éves hatékonysággal (SZN-FSZT / év, függőleges tengely). A buborék mérete a hivatali idő hosszát jelzi.
Top 10 vezető: nyers trófeapontok sportáganként
Halmozott oszlopdiagramA tíz legmagasabb pontszámú elnök által elért nyers FSZT-trófeapontok eloszlása a főbb szakosztályok között.
Történelmi korszakok és éves hatékonyság (1899–2026)
Korszakos és éves trendÉves szakosztály-normalizált hatékonyság (SZN-FSZT / év). A folytonos zöld vonal a korszakos átlagos benchmarkot mutatja, míg az arany szaggatott vonal az évről évre (year-on-year) mért pontos szezonális trófeahozamot ábrázolja.
Örökranglista trófeapont-arányai
Szakosztályok szerintA mindenkori nyers FSZT-pontok arányos megoszlása a 33 elnöki ciklus alatt szerzett trófeák alapján.
A hét történelmi korszak
Annak bemutatása, miként alakultak az elnöki mutatók a klub bővülésével párhuzamosan az 1899-es 1 szakosztálytól a 2026-os 7 aktív főcsapatig.
Alapítás és a korai évek
A férfi labdarúgás (1900) és a férfi vízilabda (1904) elindulása. Dr. Springer Ferenc hivatali ideje alatt megépült az Üllői úti stadion (1911), és 16 bajnoki cím született 1–2 aktív szakosztály mellett.
A két világháború közötti professzionális időszak
Áttérés a professzionális labdarúgásra (1926). 2 Középeurópai Kupa-győzelem (1928, 1937) és 4 Középeurópai Kupa-döntő 2–4 aktív szakosztály működése mellett.
A második világháború utáni időszak és átszervezések
A kézilabda-szakosztályok alapítása (1950). ÉDOSZ és Budapesti Kinizsi néven futó évek, átmeneti labdarúgó-eredményekkel, de folyamatos jégkorong- és vízilabda-bajnoki címekkel.
Az 1960-as évek nemzetközi sikerei
Vásárvárosok Kupája (VVK) győzelem 1965-ben a Juventus ellen, 1968-as VVK-döntő, Albert Flórián Aranylabdája (1967) és a női kézilabda-szakosztály hazai bajnoki címei.
Többszakosztályos terjeszkedés
Harót János és Dr. Lénárt Lajos elnöki ciklusa. 1975-ös KEK-döntő labdarúgásban, 1978-as női kézilabda KEK-győzelem és 9 egymást követő jégkorongbajnoki cím.
A rendszerváltás utáni időszak
1995-ös Bajnokok Ligája csoportkör, kiugró éves mutatók Szerdahelyi és Szívós alatt, melyet az NB II-es időszak (2006–2009) és pénzügyi átalakulás követett.
Kubatov Gábor elnöki időszaka (2011–2026)
88 hazai bajnoki cím és kupagyőzelem, valamint 4 nemzetközi kupadöntő 6–7 aktív szakosztályban. 7 egymást követő férfi labdarúgó NB I-es cím, 3 férfi vízilabda Bajnokok Ligája győzelem, női kézilabda Bajnokok Ligája döntő és 6 egymást követő jégkorong OB I-es bajnoki cím.
Teljes rangsorolt elnöki regisztrum
Mind a 33 elnöki profil kimerítő értékelése és életrajzi adatai 1899. május 3. és 2026. október 18. között. Az oszlopok fejlécére kattintva a táblázat tetszőleges szempont szerint növekvő vagy csökkenő sorrendbe rendezhető.