Vladimír Weiss elmondta, hogy elragadták az érzelmei.

Sztanyiszlav Csercseszov

Ahogy korábban is elmondtam, lehet, hogy a szurkolók sokat gondoltak a 30 évvel ezelőtti párharcra, de mi teljes egészében a mostani meccsekre koncentráltunk. Ami akkor történt, az történelem, de örülök, hogy revansot tudtunk venni és együtt tudtunk örülni a szurkolóinkkal. Megfelelő felkészülésre, elemzésre van szükség és arra, hogy mindent végrehajtsunk a pályán, amit megbeszéltünk. A Slovan indult jobb helyzetből, de tudtam, hogy jó csapatot irányítok és képesek leszünk megfordítani a párharcot. Azt szerencsére nem tudtam, hogy a Bajnokok Ligájában sosem sikerült még fordítani, amikor hazai pályán kikapott a csapat, ha tudtam volna, az egy újabb pszichés gond lett volna (nevet). Eddig így volt, most már nincs így. Jó meccset láthattunk, további sok sikert kívánok a kollégámnak, bízom benne, hogy a Slovan szurkolói továbbra is támogatni fogják. Az első meccs után minden játékossal külön beszéltünk, Franck esetében is elmondtam, hogy nyugodjon meg, gólt fog lőni, ez így is lett. Nem minden sikerült úgy, ahogy elterveztük, de nagyrészt az történt, amit szerettünk volna. Az sosem szerencsés, ha a harmadik – negyedik percben egy védekező középpályás sárga lapot kap, a szünetben is váltottunk pár szót Aissával, mondtam neki, hogy próbáljon nyugodt lenni, ne menjen bele ilyen keményen a párharcokba, a végén pedig megérdemelte a gólt. Az nyilvánvaló, ha egy alapembert kényszerű okból le kell cserélni, gondot okoz, Medvedevé ilyen volt, ezután szisztémát is kellett váltaniuk. Hogy ért-e lapot és milyet az ütközés, azt nem tisztem eldönteni, nem vagyok játékvezető. Hogy ez a győzelem mit jelent a klubnak, a szurkolóknak, a csapatnak, azt nem lehet szétválasztani, mindenkinek ugyanazt jelenti. Fontos lépés volt a csoportkör felé, de pár nap múlva újabb fontos meccs vár ránk, amire koncentrálnunk kell. A következő ellenfelünk is erős csapat, egy megfigyelőnk ott is volt Svájcban.

Vladimír Weiss

Nehéz mérkőzés volt, kellemetlen végeredménnyel. Sajnos az érzelmeim uralkodtak rajtam, nem az eszem, így rosszul cseréltem, rosszul döntöttem. A Ferencváros nagyon jól használta ki a helyzeteit, a gólok vagy hibákból vagy jó akciókból esnek, a szerencsétlen döntésem következménye is volt. Két cserét a hosszabbításra tartottam, arra számítottam, de ez nem jött össze. Medvedev szerencsétlen esete nem tett hozzá a jókedvünkhöz, nem tudom pontosan, hogy milyen állapotban van, valószínűleg enyhe agyrázkódást szenvedett el. A 4-2-3-1-es rendszert választottam, ami nem volt rossz döntés, jól tudtunk letámadni vele. A szünetben próbáltam lelkesíteni a csapatot, úgy láttam, hogy a Ferencvárosban már nincs meg az erő. Szomorúak vagyunk, de tovább kell lépnünk, jön az Olympiakosz. Saját magamra haragszom, nem sikerült, amit elterveztem. Mélyen játszottunk, nem voltunk elég aktívak támadásban, nem sikerült ez a meccs. Tudtuk, hogy a Ferencváros jobb támadásban, mint védekezésben, mi pedig a védekezésre fókuszáltunk, nagy kockázatot vállaltak, 2-1-nél bíztam abban, hogy sikerül visszavennünk az előnyt, de a vége tragikus lett.