Lórival beszélgettek.

– Meseszerűen alakult az utóbbi pár heted. A második NB I-es meccseden bajnok lettél a második kupamérkőzéseden pedig kupagyőztes. Sajnálhatod, hogy nincs több sorozat a szezonban. Felfogtad már, hogy mi történt veled?
– Biztosan kell még egy kis idő, míg mindez letisztul bennem. Nagyon gyorsan történtek a dolgok, de szerettem volna a siker minden pillanatát megélni, ami sikerült is. Plusz öröm számomra, hogy a családom is velem ünnepelt. Édesapám, a testvérem és a barátaim is eljöttek Kézdiszentkeresztről, 750 kilométert utaztak a kupadöntőre. Az Újpest ellen derbin édesanyám is itt volt, úgyhogy teljes a boldogságom.

– Egy hónapja még csak a legelvakultabb Fradi-szurkolók tudták, hogy ki vagy, most viszont kis túlzással az egész ország ismer. Mennyit változott az életed ezáltal?
– Nagyobb a felhajtás körülöttem, főleg a médiaérdeklődés nőtt meg, de érzem a szurkolók törődését, szeretetét is: megállítanak, üzeneteket küldenek, mindenkinek van hozzám egy-két jó szava. Ez nagyon jólesik, örülök, hogy befogadtak. A mindennapjaim azonban nem változtak, továbbra is a földön járok.

– Mekkora lépés egy NB II-es középcsapat után a bajnokcsapatban futballozni?
– Óriási a különbség a két osztály között, de az edzőim remekül felkészíttettek. Amikor télen a Fradihoz kerültem, nem is játszottam mindjárt, meg kellett szoknom az új közeget, a magasabb szintű futballt. Úgy érzem, hogy most már fizikálisan és mentálisan is készen állok rá.

– Most rendre te játszol kezdőként Civic helyén. Kiszorítottad őt a csapatból?
– Ezt így nem jelenteném ki. Inkább azt mondanám, hogy mindketten alternatívát jelentünk a szakmai stáb részére, de Eldar még előttem van a sorban. Amikor télen ide kerültem, az volt a rövid távú célom, hogy bemutatkozzam az NB I-ben, azt nem gondoltam, hogy több meccsen is kezdő leszek. A Fradinak van a legerősebb kerete az országban és tisztában vagyok vele, hogy hol a helyem a hierarchiában.

– A második meccseden helyretetted Croizet-et, amikor kiszólt a ferencvárosi szurkolóknak. Azt mondják rólad, hogy vagány, tisztelettudó srác vagy. Ez miben nyilvánul meg?
– Az egyik felével egyetértek. Tisztelettudó vagyok, ezt otthonról hoztam magammal. A derbin abban a szituációban nem éreztem korrektnek, amit az Újpest játékosa tett. Tudta, hogy kézzel ért a labdához, el fogják venni a gólt, mégis hergelte a szurkolókat. Ez nálam nem fér bele. Ami a vagányságot illeti, valamilyen szinten biztos megvan bennem, de én inkább szerénynek gondolom magam, mintsem vagánynak.

A teljes beszélgetés: Csakfoci