Középpályásunkkal beszélgettek.
Mesebeli helyen nőtt fel, ám Budapest is lenyűgözte. Stjepan Loncar, a Ferencváros bosnyák válogatott középpályása korábban lőtt már gólt skót csapatnak, kedden a Celtic ellen ismételne.
Gyönyörű hely közelében nőtt fel. Gyerekként sokszor átsétált a Neretva folyó fölött átívelő Öreg hídon (Stari most), amely Bosznia-Hercegovina egyik legfőbb turistanevezetessége. Stjepan Loncar családja még most is Siroki Brijegben lakik, ahol a futballista felnőtt.
„Közepes nagyságú város a miénk, nagyjából harmincezren élnek ott – mondta a Ferencvároshoz júliusban érkező bosnyák válogatott középpályás. – Egyébként nyugodt, csendes hely, a mostari Öreg híd nagyjából húszpercnyi autóútra van a házunktól, csodás építmény, különleges szépségű. Ha otthon vagyok, gyakran elmegyek oda.”
Hatévesen kezdett el futballozni a helyi csapatban, hogy tizenkét évvel később ugyanott aláírja élete első profi szerződését. Más sportágak nála szóba sem jöhettek, a kosárlabda és a vízi sportok sem érdekelték.
„Édesapám is futballozott, ő vitt először edzésre. Ehhez képest édesanyámtól kaptam az első labdámat, erre a mai napig emlékszem. A helyi csapatban végigjártam a szamárlétrát, lépésről lépésre jutottam előre, tizennyolc évesen már a felnőttek között játszottam, és olyan jól ment a játék, hogy három év után eladtak Horvátországba.”
Huszonegy esztendősen a HNK Rijeka együtteséhez igazolt, amellyel három év alatt kétszer nyert Horvát Kupát, a legutóbbi idényben pedig bejutott az Európa Liga csoportkörébe, amelyben az olasz Napoli, a spanyol Real Sociedad és a holland AZ ellen játszott. A horvátországi években akadt olyan kupadöntő, amelyben éppen mostani csapattársa, az akkor még a Lokomotiva együttesét erősítő Myrto Uzuni ellen lépett pályára.
„Emlékszem arra a mérkőzésre, egy nullára mi nyertünk. Akkor még nem ismertem Myrtót, csak tudtam, hogy jó játékos. A ferencvárosi csapattársaim közül Marijan Cabraja ellen is játszottam Horvátországban, a bosnyák válogatottban pedig Eldar Civiccsel, Adnan Kovaceviccsel és Muhamed Besiccsel is futballoztam együtt. Szép három esztendőt töltöttem Rijekában, de új kihívásra vágytam, még feljebb akartam lépni, a Ferencváros pedig tökéletes választás volt.”
A 24 esztendős futballista a középpálya belső részén mozog otthonosan, nagy erőssége, hogy szinte megállás nélkül végigfutja a mérkőzést, rengeteg labdát szerez és jó százalékban meg is játssza. A zöld-fehérek a bajnokságban szombaton 17 órától a Zalaegerszeget fogadják, kedden pedig az Európa Liga csoportkörében már Skóciában, a Celtic otthonában lépnek pályára.
„Sűrű napok elé nézünk. A bajnokságban nem hibázhatunk, az Európa Liga csoportkörében pedig jó lenne megszerezni első pontjainkat. Annak idején a Rijeka játékosaként az EL-selejtezőben rúgtam már gólt skót együttesnek, az Aberdeen ellen tovább is jutottunk, boldog lennék, ha a Celtic ellen is betalálnék. Kemény mérkőzés vár ránk Skóciában, az eddigi két csoportmérkőzésünkön jól játszottunk, ideje, hogy megmutassuk, tudunk nyerni is. Szorgalmas csapatunk van, tele jó futballistával, izgatottan várjuk a Celtic elleni összecsapást, ám most még a hétvégi bajnoki mérkőzésre koncentrálunk.”
Néhány hónapja költözött Budapestre, a magyar főváros pedig máris belopta magát a szívébe. Különösen a Duna-part tetszik neki, a belvárosban szeret nagyokat sétálni, de a lakásválasztásnál az egyik fő szempont a Népligeti edzőcentrum közelsége volt, hogy gyorsan kiérjen az edzésre.
„Nem vagyok régóta a Ferencvárosnál, de a klub máris lenyűgözött. A szurkolók csodálatosak, az edzőközpont tökéletes, a város gyönyörű. Örülök, hogy itt lehetek, remélem, sok szép siker vár ránk.”
