Hiába a kétgólos előny, tartalékcsapatunknak ezúttal sem jött össze a győzelem.
Férfi labdarúgás, NBIII – Közép csoport, 36. forduló
Körösladányi MSK 2-2 (0-0) Ferencvárosi TC II
Gólok: Burai (77.), Zelenyánszki (88.), ill. Jones (48.), Pócsik (74.)
Oroszi – Orosz, Könczey, Molnár, Arday – Nagy O., Leandro – Jones, Hajdú (Szabó R., 75.), Katona (Szabó L., 65.) – Pócsik
Három fordulóval a bajnokság vége előtt a kiváló formában lévő, mégis a kiesés ellen menekülő Körösladány vendégeként léptünk pályára egy kifejezetten hangulatos pályácskán. Az első tíz percben háromszor is távolról bombáztunk fölé, majd először a 21. percben találtunk kaput, amikor Jones lőtte ki takarásból majdnem a bal alsót – a szöglet után Leo próbálkozott, de egyenesen a szerencsétlenül helyezkedő Pócsikba lőtt. Három percre rá Arday lövését védte a kapus, majd Pócsik fejelt fölé, később pedig egy labda Jones-t találta meg a védelem mögött, de fölé emelt. Egy támadással később ő igyekezte elvinni a labdát a kapus mellett, végül műesésért sárgát kapott, a másik oldalon pedig Oroszinak kellett egy-egy szép védést bemutatnia előbb a 36., majd a 38. percben.
A decemberi 0-0-s, gyakorlatilag esemény nélküli mérkőzés után esélyes volt, hogy ez is hasonlóan alakul majd, de ezen félelmeink hamar elszállhattak, a 48. percben ugyanis Jones húzta meg a szokásost, és a jobb oldalon négy védőn is játszi könnyedséggel szlalomozott át, majd a kapus lábai között a hálóba gurított, 1-0. Két percre rá ismét megkerülte a hazai balhátvédet, de az egyébként jól középre tett labdájáról Nagy Olivér és Pócsik is lemaradtak. Az 55. percben Oroszi védett egy nagyot mellkassal, majd a 66.-ban lábbal is bemutatott egy bravúrt. Amikor centerezését Hajdú passzolta közelről a kapuba, a partjelző még lest intett, de Szabó Levente egy határozott labdaszerzés után végül csak összehozta az asszisztját – beadását az immár 16 gólos Pócsik értékesítette a 75. percben, 2-0. A meccs képét látva némileg meglepetésként ért mindenkit a három perccel későbbi hazai gól, 2-1, de az utolsó negyed órára a Körösladány átvette a meccs irányítását. A 85. percben Leo fejelt még ugyan majdnem egy gólt, de a hátralevő időre csúnyán beszorultunk, egy szöglet utáni kavarodást követően pedig egy (valószínűleg) lecsúszott beadás ki is fogott az egész meccsen jól teljesítő Oroszin, 2-2. A legvégén még egy bravúrt be kellett mutatnia kapusunknak, de végül 2-2-es döntetlent játszottunk a ladányiakkal és sajnos nem tudtuk kihasználni jelenlegi legnagyobb riválisunk, a Honvéd II botlását.
A meccs citromdíját természetesen a játékvezetői együttes kapja, akik mindkét irányba pocsékul vezették a mérkőzést és már az első perctől kezdve elvesztették afelett az irányítást. Az egyébként nagy fizikai küzdelmet és sok szabálytalanságot hozó meccsen Hajdú jól tartotta meg és forgatta át a labdákat, sajnálatos, hogy a gólját végül érvénytelenítették. A védelemben talán Molnár nyújtott jobb teljesítményt, mind Arday, mind Könczey sokat futottak alá és elé az indításoknak, Orosznak legalább egy gólpassz összejött. Jones ugyan az első félidőt nem vette kellően komolyan, de a gólja miatt nem igazán lehet rá haragudni, Pócsik nem volt kiemelkedő, a már megszokott gól viszont így is összejött neki, az őt kiszolgáló Szabó Levente viszont kiemelkedően nagy kedvvel és bátorsággal játszott, jó volt nézni. Oroszi több nagy védést is bemutatott, a második gólnál többnyire tehetetlen volt, bár az elsőnél talán védhetett volna, Katonának pedig még meg kell találnia a ritmust sérülését követően.
Folytatás május 23-án a teljesen szétesett és már biztos kieső Taksony ellen, a népligeti 11 órás mérkőzésen a győzelem kötelező.
Máté Csaba
Érezhető volt a feszültség a pályán, hiszen a hazaiaknak csak a győzelem adhatott reményt a bennmaradásra. Kétgólos előnyre tettünk szert, de ha higgadtabbak tudtunk volna maradni, akkor több góllal is vezethettünk volna. Sajnos a szépítőgóltól az ellenfél magára talált, és végül egyenlíteni tudott. Igazságosnak érzem a döntetlent, de 2-0-ás vezetés után inkább keserű a szánk íze.
