Dávid mellett Dibusz Dénest kérdezték a mai meccsről.

Sigér Dávid

Ha nem is lehet bajnoki döntőnek beillőnek nevezni a találkozót, az első és a második helyezett csatája mégis méltó arra, hogy a végén eldőljön a bajnoki cím sorsa. Nyilván nagyon hiányoznak a nézők, az utóbbi hetekben egyébként is több olyan döntetlent játszottunk, amelyek után azt éreztem, szurkolóink segítségével begyűjtöttük volna a három pontot. A saját arénánkban, a saját közönségünk előtt érhetnénk fel ismét a csúcsra, sajnálom, hogy utóbbi most sem adatik meg nekünk, de el kell fogadnunk, hogy ilyen időket élünk. Abból kell motivációt merítenünk, hogy a tévé előtt ülő szurkolóinkat mennyire boldoggá tehetjük a győzelemmel. Ezzel együtt korai még az ünneplésre gondolni, elvégre a második helyezett Puskás Akadémia az ellenfelünk. Az utóbbi meccsek alapján olyan ellenfélre készülünk, amely bátran támad, és akkor sem ijed meg, ha kevesebbet lesz nála a labda. Meglehet, tudatosan adja át a kezdeményezést, hogy aztán a labdaszerzés utáni gyors kontrákból próbáljon eredményes lenni. Jó formában érkező ellenfelet kell legyőznünk, ezzel együtt nekünk sem kell stresszelnünk. Mindannyian tudjuk, mi a tét, és azt is, mi a feladatunk. Higgadtan és motiváltan kell futballoznunk, de utóbbival aligha lesz probléma. A triplázás is egyfajta motivációt jelent, elvégre már az előző idénybeli címvédés is jelentős eredménynek számított. Az utóbbi években a hazai és a nemzetközi porondon is sikeresen szerepeltünk, hatalmas lehetőség, hogy beírhatjuk magunkat a klub történetének aranyoldalaira.

NS