A korábbi FIFA-bírót, „Hurvinyeket” kérdezték a Molde elleni tizenegyes szituációkról.
Szabó Zsolt
Talán azzal kezdeném, nyártól a FIFA hozott a kezezéssel kapcsolatban egy pontosítást, amelynek a lényege, ha a labda ott éri a felkart, ameddig a rövid ujjú mez ér, az nem számít kezezésnek. Egyértelmű, hogy Ihor Haratin abban a helyzetben elcsúszott, onnantól koordinálatlan a mozgása: a szándékosság nem vetődhetett fel, vagyis vétlen volt a kezezés. Mivel ‘rászóltak’ a spanyol bíró fülére, kiment megnézni a visszajátszást, de nem változtatta meg a döntését. Jól helyezkedett, mutatta, a felkart találta el a labda, és mert a videó nem mutatott mást, mint amit elsőre látott, szöglet következett. Jó döntést hozott, ugyanakkor nem tagadom, amikor elment megnézni a visszajátszást, volt bennem némi félelem, hiszen ha kihívják a bírót, többnyire megváltoztatja a döntését – ezúttal nem ez történt.
Többször láttam a másik esetet, de a videó sem mutatja meg egyértelműen, a norvég játékosnak melyik kezét találta el a labda. A spanyol bíró mutatta, ahogy kifordult, a bal kezet találta el, ráadásul jelzésértékű, a hazaiak játékosa éppen azt a kezét teszi hirtelen a háta mögé: ilyen reakció akkor történik, amikor ha nem is szándékosan, de kezezett, a labda elmozdította a helyéről. Nem szabad elfelejteni, a videoszobából akkor szólnak, amikor az ott ülőnek az a véleménye, rossz döntés született, ám ezúttal nem avatkoztak közbe. Nincs olyan lassítás, amely perdöntő lenne, ám az apró mozaikokat összerakva azon a véleményen vagyok, nem született nyilvánvalóan rossz döntés, elfogadható az ítélet. Hogy mi számít kezezésnek, azt jó néhány szempont határozza meg. Amikor úgymond ‘megnagyobbítod’ a karoddal a tested, az egyértelmű kezezés, de az is, ha nem természetes helyzetben, mondjuk, felugrás közben a fejed felett találja el a labda. Ám ha esetleg fél méterről a kezedre csúsztatnak, nem kell büntetőt ítélni. És szeretnék még valamit megjegyezni: mindenki erről a két játékhelyzetről beszél, ugyanakkor a Ferencváros végig sportszerűen futballozott, egyetlenegyszer sem reklamált, az első félidőben csak egyszer szabálytalankodott. Ha úgy alakult volna, hogy játékosai folyamatosan reklamálnak, nem zárható ki, a játékvezető bizonyos kétes játékhelyzetekben neki kedvezőtlen döntést hoz. Amikor sportszerűek vagyunk – márpedig a Fradira ez a korábbi BL-meccsein is jellemző volt –, az akár előnyt jelenthet egy-egy kétes helyzetben.
